Muszlim lakoma a bazilikánál

2010. szeptember 10. 11:31

Háromnapos éjszakai böjti vacsorával várták az érdeklődőket a törökországi muszlimok a Szent István-bazilikánál. A vallási békét hirdető csoportnak a bazilika is segített.

2010. szeptember 10. 11:31

A vallási megbékélést hirdető török muszlimok jelentek meg és vertek sátrat a budapesti Szent István-bazilikánál. A csoport tagjai ramadáni vacsora keretében három éjszaka látták vendégül az érdeklődőket. A rendezvényhez áramot és bútorokat a bazilika szolgáltatott Díszvendégként megjelent az albán nagykövet is.

A Dialógus Platform Egyesület célja a törökországi iftár hagyományainak felelevenítése. Az iftár a ramadán böjtje alatti éjszakai vacsorákat jelenti. 

Almak Ömer főszervező szerint a magyarok egyoldalúan gondolkoznak a török uralomról: „Az Oszmán Birodalomban vallásszabadság volt, nem üldözték a keresztényeket” – mondta a Népszabadságnak.

Összesen 43 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
de karatna
2010. szeptember 10. 14:13
Éljen a TÖRÖK-MAGYAR TESTVÉRISÉGRE ÉPÜLŐ BARÁTSÁG! Ural-Altaic People's Alliance & Pan-Turanic Union!!!! A magyarság egyik tragédiája, hogy számára teljesen idegen etnikumok érdekei miatt, olyan testvéri, rokoni, azonos gyökerű és azonos arheo- kultúrához tartozó népekkel volt kényszerítve élet-halál harcot folytatni, akiket a sors inkább maga mellé rendelt volna, mint sem ellene! Tatároknak, Törököknek nevezett velünk genetikailag szoros rokonságban álló testvérnépek ellen hadakoztunk, míg az etnikailag és kulturálisan teljesen idegen németek tragikus szövetségében álltunk. Háborús magyar emberveszteségeink és járványok pusztítása után , rokon népek helyett, szláv és germán népek telepedtek a Kárpát-medencébe. A XV. században még az ország lakosságának 80%-a magyar volt,(népesség átalakulás a Kárpát-medencében) vagy legalábbis a magyarság etnogeneziséhez tartozó Ural-Altáji gyökerű népesség. (Besenyők, Kunok, Jász-alánok, Székelyek, Balkárok, Úzok, Nándorok, Urdmurtok, stb, és ezek leszármazottjai!) Az akkori lakosság létszámát 4,5 millióra becsülik. Ez a létszám a magyarságot a középkori Európa nagyhatalmi státusába sorolta. A magyarság létszám a XVI.-XVII. század vérzivataros korszakában alig változott, míg a környező nyugat-európai államok területén élő lakosság három-négyszeresére növekedett, de úgy, hogy reprodukciójuk saját etnikai forrásaikból történt. Ez a folyamat viszont Magyarországon a XVIII. század elejétől kezdődően ettől teljesen eltérő módon. alakult,. A szomszédos, de idegen és más kultúrát képviselő, adott esetben korábban a magyarsággal ellenséges viszonyban álló etnikumok nagyarányú magyarországi bevándorlása vette kezdetét. Ez a folyamat utat nyitott Magyarország valamennyi társadalmi rétegét megbolygató multikulturalízáció előtt a svábok, rácok, tótok, zsidók, oláhok, cigányok jelentős számú betelepedése révén. Ezt a körülményt még az is terhelte, hogy a törökkel szemben győztes Habsburgok, az eredeti magyar népi és származástudatot hatalmi intézkedésekkel gyengítették és erodálták. Lásd: . "Ungarisches Einrictungswerk". (I. Habsburg Lipót és Kollonich Lipót Esztergomi érsek) A XVIII. században, nem kevés német birodalmi érdekektől és politikai meggondolástól átszőtt magyarországi betelepítési politika súlyos csapásokat mért az eredeti magyar népességre. A betelepített és betelepedett szlávok, germánok, vlachok, majd a XIX. század végén (nagy számban beáramló) galiciai, illetve keleti, közép-ázsiai gyökerekkel bíró askenázi zsidóság, majd napjainkra az indiai eredetű cigányság Magyarország számos régiójában teljesen átszabta az egykori magyar autochton lakosság népi, etnikai, szociokulturális arculatát, de legfőképpen karakterét. A jelenlegi magyar társadalom egymásnak ellentmondó, egymásnak neki feszülő szándékai mögül kisejlik az a hatalmas és romboló hatású “etnikai heterozigozitás”,és multikulturalizáció, amely olyan kártékonyan hat napjainkig a "magyarságra", pontosabban szólva, Magyarország lakóinak cselekvési egységére. Magyarország lakossága már ott tart, hogy a politikai tisztesség igényének eszmevilágában sem képes egy nemzetté válni. A magyar nép, amely napjainkra csupán töredékében és foltokban magyar. Jelenlegi nemzeti formájában, lassan teljesen elveszítette eredeti magyar népi gyökereit, amelyből a korábban rá jellemző, népi- és nemzeti tudatának megújulásához szellemi és lelki tápanyagot szívhatna magába.
Den
2010. szeptember 10. 13:50
A főmuftinak tényleg igaza van abban, hogy nagyon egyoldalúan gondolkozunk a török hódoltság koráról, ahogy ezt jó néhány komment is bizonyítja. A török történetírás szerint ők megvédted minket az osztrákoktól. Amiben sok igazság van. Persze nyilván mint az akkori török-magyar viszonylatban a gyengébb fél, szívesen állítjuk be a hódoltság korát negatívan. De 1. : a "kalandozások" is meglehetősen megszépítő megfogalmazás arra, amit Haliccsal, Augsburggal stb. tettünk. De 2. : Ausztria is megszállt bennünket, sőt később, mint a törökök, rájuk mégsem fújunk, ha az Osztrák-Magyar Monarchiát megemlítik. Szóval nem értem a törökökre miért kéne.
röviden
2010. szeptember 10. 13:47
Igen, a hódítók csak a szépre emlékeznek. De ha legalább visszaadnák a harácsot,legalább egy másik rablóbandától megszabadulhatnánk, akiket szintén egyoldalúan ítélek meg, pedig csak jót akarnak nekem.
hillcut
2010. szeptember 10. 13:09
jó sült malacot biztosan nem pirítanak a kis buzik. :D káposztával meg knédlivel a tuti. hmmm... a keresztények miért nem tartanak egy ellen malac-lakomát?
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!