Nem értik a demokráciát a fiatalok

A Tárki-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ több nemzetközi és magyar adatbázist, valamint kutatást elemzett 2009-ig bezárólag: a magyar fiatalok politikai és társadalmi aktivitása nemzetközi összehasonlításban alacsony. Az eredmények nemcsak az európai átlagtól, hanem sok esetben a volt szocialista országok értékeitől is elmaradnak. 

A magyar fiatalok körében állandósulni látszik a politikából való kiábrándultság, bizalmatlanok a politikusokkal és általánosságban véve az állami intézményekkel és szereplőkkel szemben, de igénylik, hogy elmondhassák véleményüket, és részt vehessenek a döntéshozatalban. A fiatalok a nemzetközi átlaghoz képest kifejezetten rosszul teljesítettek a demokrácia működését firtató kérdéseknél és az olyan értelmező feladatokban, amelyek a téma továbbgondolását kívánták. 

Több kutatás is megerősítette, hogy a magyar diákok nem képesek a demokrácia lényegének megragadására, a középiskolások gondolkodásában jól megfér egymás mellett a vezérelv és az erőszakelv: többségük szerint szükség van egy olyan pártra, amely, ha kell, oda is üt - áll az elemzésben, hozzátéve: erős előítéletek figyelhetők meg a kisebbségekkel, elsősorban a romákkal, a románokkal és a zsidókkal szemben.

Az aktív és felelős állampolgárrá nevelésben arra kell törekedni, hogy az iskola demokratikus élettér legyen, ahol a diákok érdemben gyakorolhatják jogaikat és felelősségeiket. „A közösségépítés ideológiáktól független társadalmi érték. A közösség, ha nyitott, együttélésre nevel és felelőssé tesz” - hangsúlyozta Szelényi Zsuzsanna, az Aktív Állampolgárság Alapítvány kuratóriumának elnöke.