A franciaországi történések rámutattak: a brüsszeli migránskvóta-javaslat működésképtelen – Nógrádi György a Mandinernek

– kezdte a beszélgetést Nógrádi György reflektálva a hetekben zajló franciaországi zavargásokra, amelyet egy 17 éves algériai fiatal halála váltott ki. A fiatal egy közúti ellenőrzésen nem akart engedelmeskedni a rendőrnek, megpróbált elhajtani, és a rendőr rálőtt. Az országos zavargások erőszakos és pusztító irányt vettek. A biztonságpolitikai szakértő elmondta, hogy a harmadik világból érkezett fiatalok, valamint a harmadik, illetve negyedik generációs bevándorló hátterű fiatalok döntő része nem integrálódott Franciaországban. Ezek a fiatalok a saját vágyaikat, elképzeléseiket próbálják keresztülvinni, nem találják a helyüket a modern francia társadalomban – mutatott rá Nógrádi. A szakértő szerint az egész európai társadalom átalakult, már sokkal kisebb a tolerancia többségi társadalom és a bevándorló közösség részéről is.

– értékelt Nógrádi György, ugyanis az Európai Unió intézményrendszere újra a bevándorlók tagállamok közti elosztása mellett döntene, ha egy tagállam elutasítja, abban az esetben pénzbüntetésben részesítik. A biztonságpolitikai szakértő szerint ez működésképtelen javaslat, mivel úgy látja, a migránsok többsége nem akar dolgozni. A migrációs helyzet kapcsán Nógrádi kiemelte: idén már tíz olyan milliós német nagyváros van, ahol a hat év alatti gyerekek többsége bevándorló hátterű.

– reagált Nógrádi György arra a felvetésre, hogy Emmanuel Macron francia elnököt vagy Olaf Scholz német kancellárt hívná fel, ha valamilyen európai ügyet el szeretne intézni magas szinten. Szerinte a belső problémák ellenére még mindig Németország a vezető hatalom Európában, ezért is kell a németekkel először tárgyalni. Franciaország meggyengült és megosztott, és ezt globálisan mindenki érzékeli.

Július 11-12-én hívták össze a vilniusi NATO-csúcsot, ahol többek között Ukrajna NATO-csatlakozása is napirendi pont lesz. Jelenleg ott tartunk, hogy körülbelül 40 ország támogatja Ukrajnát valamilyen módon – értékelt Nógrádi György, amelyhez hozzátette, ha Ukrajna nem ér el valamilyen sikert az ellentámadásban, nem fog ennyi pénzt és fegyvert kapni, ha pedig a támogatás megszűnne, Ukrajna 24 óra alatt összeomlana.

– hangsúlyozta a biztonságpolitikai szakértő. Szerinte ma az országok jelentős része nem akar egyik blokkhoz sem tartozni, sem a NATO-hoz, sem a Kína köré szerveződő szövetséghez. Nógrádi György elmondta, hogy a blokkon kívüli országokban a nagyhatalmak tartanak fent katonai és rendfenntartói érdekeltségeket, amellyel a befolyásukat igyekeznek növelni.

A katonailag semleges országoknál is változásokat látunk, csökken a semlegességi, a függetlenségi mozgástér. Ausztria és Svájc is csatlakozni szeretne az „Európai Égi Pajzs” kezdeményezéshez, amelyet számos NATO-tagállam aláírt, a szándéknyilatkozat szerint pedig a felek közösen fognak légvédelmi rakétarendszereket beszerezni. A biztonságpolitikai szakértő szerint 

ebben a konfliktusban is, illetve a megváltozott geopolitikai környezetben – ahogy Svájc és Ausztria is teszi. 

A teljes beszélgetés itt tekinthető meg:

A műsor podcast formában is meghallgatható: