– reagált Nógrádi György arra a felvetésre, hogy Emmanuel Macron francia elnököt vagy Olaf Scholz német kancellárt hívná fel, ha valamilyen európai ügyet el szeretne intézni magas szinten. Szerinte a belső problémák ellenére még mindig Németország a vezető hatalom Európában, ezért is kell a németekkel először tárgyalni. Franciaország meggyengült és megosztott, és ezt globálisan mindenki érzékeli.
Július 11-12-én hívták össze a vilniusi NATO-csúcsot, ahol többek között Ukrajna NATO-csatlakozása is napirendi pont lesz. Jelenleg ott tartunk, hogy körülbelül 40 ország támogatja Ukrajnát valamilyen módon – értékelt Nógrádi György, amelyhez hozzátette, ha Ukrajna nem ér el valamilyen sikert az ellentámadásban, nem fog ennyi pénzt és fegyvert kapni, ha pedig a támogatás megszűnne, Ukrajna 24 óra alatt összeomlana.
„Ukrajnát nem lehet felvenni a NATO-ba, mert alkalmatlan rá, valamint ezzel a harmadik világháború szélére sodródnánk”
– hangsúlyozta a biztonságpolitikai szakértő. Szerinte ma az országok jelentős része nem akar egyik blokkhoz sem tartozni, sem a NATO-hoz, sem a Kína köré szerveződő szövetséghez. Nógrádi György elmondta, hogy a blokkon kívüli országokban a nagyhatalmak tartanak fent katonai és rendfenntartói érdekeltségeket, amellyel a befolyásukat igyekeznek növelni.
A katonailag semleges országoknál is változásokat látunk, csökken a semlegességi, a függetlenségi mozgástér. Ausztria és Svájc is csatlakozni szeretne az „Európai Égi Pajzs” kezdeményezéshez, amelyet számos NATO-tagállam aláírt, a szándéknyilatkozat szerint pedig a felek közösen fognak légvédelmi rakétarendszereket beszerezni. A biztonságpolitikai szakértő szerint