„Nagyon sokan írtatok, hívtatok, szólítottatok meg engem is – mint feleséget – az elmúlt 10 hónapban a kérdéssel: mi lesz az Operában? És mindvégig őszinte volt a válaszom, hogy fogalmam sincs.
Ma kiderült, hogy Szilveszternek 12 év után egy újabb 5 éves kinevezés adatott ennek a csodálatos nemzeti intézménynek az élén. Hatalmas megtiszteltetés ez!
Különösen igaz ez egy vidéki, elsőgenerációs értelmiségi esetében, aki nem dijakkal elhalmozott aktív művész és kívül áll mindenféle kulturális és gazdasági érdekkörön, de sosem lépett ki az értékköréből, ezért módja volt mindig »csak« az Opera érdekeit szem előtt tartva – és persze biztosan nem hibátlanul – vezetni ezt a nagyszerű intézményt.
Kicsiben olyasmi ez, mint nem engedni abból, hogy a magyar érdek szerint vigyük a külpolitikát. Sok konfliktussal is jár és makacs kitartás is kell hozzá. Nem mindig a népszerűség útja.
Az elért eredmények azonban hála Istennek maradandóak és az egész nemzet javára szolgálnak, amiért köszönet mindenkinek, aki ezt az alkotó munkát lehetővé tette és bizalmat adott továbbra is, aki partner egy közösségeket és tereket építő-szépítő, lelki élményeket és katarzisokat nyújtó kőkemény közös munkában!
Nekem csak a családi háttértámogatás szerepe jut mindebből, de az is óriási megtiszteltetés!
Köszönet és hála érte és – Nektek elárulom – én nagyon büszke vagyok a férjemre!
De amiért igaziból klaviatúrát ragadtam, az, hogy köszönetet mondjak mindannyiótoknak a sok-sok kedves, biztató üzenetért, szeretetért!”