A sakk mint szerencsejáték

Az ilyenek beengedése a mi világunkba a legsötétebb bűncselekmény.

Lehet, hogy ők is?
„Elképesztő energiákat mozgósít a kormánypárti sajtó – a média kilencven százaléka – annak érdekében, hogy az Európai Parlamentben kirobbant korrupciós botrányt ráhúzza valahogy a magyar ellenzék által delegált képviselőkre is. A módszer a szokásos: olyan tényeket egymás mellé helyezni, amelyek ugyan semmit nem bizonyítanak, de mégis azt sugallják, hogy ezek a politikusok könyékig benne vannak a botrányos ügyekben. A taktika is pontosan követhető: az egyik jobboldali – ugyan már: ennek semmi köze semmilyen valódi ideológiához, szimpla lejáratás, hecckampány –, szóval az egyik kormányhoz tartozó média elkezdi az „ügyet” üggyé emelni, aztán a többi átveszi, folytatja.
De hogy a kétharmaddal megnyert választások után is folyamatos kampányban van a hatalom sajtója – tehát maga a hatalom –, és úgy tesz mintha most vasárnap lennének a választások, lelkük rajta. Az elmúlt tizenkét évben hozzászokhattunk, hogy feladatot hajtanak végre, amely feladatba nem tartozik bele semmiféle objektivitás. Mit objektivitás: semmilyen kritikai írás, poszt, film a saját oldal tévedésiről, hogy kellően eufemisztikusan fogalmazzak. Lehet ezt persze újságírásnak nevezni, de azért minden józan ember pontosan látja, nem több ez, mint olcsó propaganda.”
Nyitókép: Földházi Árpád/Mandiner