Öt gondolat a magyar politika elpornósodásáról

„Schadl György páncélszekrényében közszereplő(k)ről szóló fényképeket és DVD-ket találtak. Az érintettek a hírek szerint nem a nagyi szülinapi tortáját ülték körül, nem is egy görbe céges este csoportképén próbáltak a kamerába nézni, hanem a három (?) személy közül kettő közelebbi viszonyba került egymással, a harmadik pedig a látványukban testet öltő művészi katarzist kereste. A totális élmény elérése céljából utóbbi is meztelenre vetkőzött. Na jó, rövidítsünk: összehoztak egy szexpartit.

A minden bizonnyal titkos nyomozati anyag híre valahogy eljutott az RTL Klubhoz, sőt ők azt is tudni vélték, kik vannak a képeken. Állítólag az egyik érintettet fel is hívták, aki természetesen nem tudott a felvételekről. (Hogy ilyen információk hogyan jutnak el egy kereskedelmi csatornához, külön cikket érdemelne.) Az online térben azonnal elindultak a pletykák, kik szerepelnek a képeken, egészen megdöbbentő lehetőségeket feldobva.

Jelen sorok írásakor a neveket még homály fedi, és bár a kíváncsiság elemi erejű evolúciós örökség bennünk, talán jobb lenne, ha ez így is maradna. Túl sok csupasz valagat láttunk már mostanában. Ettől függetlenül attól tartok, az előttünk álló két hónapban újabb, ehhez hasonló ügyek fognak beleégni a retinánkba. Érdemes ezért megállni, nagy levegőt venni és öt pontban értékelni a folyamatot, mielőtt az altesti bulvárcunami végleg elsöpri a politika méltóságát.”