A legnagyobb feladatunk az, hogy elérjük, a kertvárosokból ingázók is nagyobb arányban tömegközlekedjenek. Interjú.
„Ön szerint mi Budapest legégetőbb közlekedési problémája?
Az, hogy a külső kerületekből és az agglomerációból 10-ből 6-an autóval járnak be. A belső kerületekben és a lakótelepeken az arány épp fordított. Sokan hiszik, hogy ha lenne még egy sáv valahol, az megoldaná a közlekedési gondokat, de ez nem igaz. Ha csinálnánk még sávokat, akkor még többen autóznának, és ugyanúgy dugó lenne. A legnagyobb feladatunk az, hogy elérjük, a kertvárosokból ingázók is nagyobb arányban tömegközlekedjenek.
Hogyan lehet ezt elérni?
A budapesti kötöttpályás vasúti stratégiánk lényege, hogy a HÉV-eket és a vasútvonalakat bevonjuk a főváros közlekedésébe, és a vasutat is ugyanolyan természetessé tegyük az emberek számára, mint a metrót.
Rá lehet szoktatni itt az embereket a tömeges kerékpáros közlekedésre?
A legnagyobb lehetőség abban van, hogy a vasúti és HÉV-megállókat jól meg lehessen közelíteni kerékpárral. Ma sokan csak azért ülnek autóba, mert nincs rendes kerékpárút, biciklitároló. Most indítottunk egy programot „Kerékpáros kertváros” néven. Ami a belső kerületeket illeti, Párizs öt év alatt lett Amszterdamhoz hasonlóan egy autóközpontú belvárosból kerékpáros, szóval meg lehet csinálni.
A Karácsony-féle nagykörúti biciklisávokkal?
Csak sárga festékkel ezt nem lehet megoldani, hanem sokszor centiről centire végig kell gondolni az adott útszakaszt és újratervezni. Ezt csináltuk az Andrássy úton vagy a Kiskörúton is anno és hasonló konfliktusok nélkül elkészült a kerékpársáv. A nagykörúton ez a munka eddig nem lett elvégezve. A budapesti kerékpározásnak van jövője, de kapkodni nem érdemes, el kell végezni a néha sziszifuszinak tűnő munkát. Ugyanezt meg lehetne csinálni a Rákóczi úton is, de legyen kerékpársáv, autózni is lehessen, és legyen egy fasor is. Ehhez átgondolt tervezés kell, faltól falig.
Milyen tervei vannak a Budapesti Fejlesztési Központnak?
A BKK-val 2010-ben, még Tarlós István vezetésével elkezdtünk egy nagyon nagy munkát, amikor lecseréltük a busz- és a villamospark nagy részét, megcsináltuk az 1-es és a 3-as villamos vonalát és a budai fonódót, bevezettük a BKK-futáralkalmazást. Ezekre nagyon büszke vagyok, óriási munka volt. Most pedig arra vállalkoztam a BFK vezetőjeként Fürjes Balázzsal, Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkárral, hogy aktiváljuk azt a szunnyadó lehetőséget, ami a HÉV-ben és a vasútban rejlik. Mondok egy példát: a pesterzsébeti lakótelepről ma az emberek a 23-as busszal zötyögnek be a Soroksári úton, miközben ott van a Duna-parton a HÉV, csak éppen 40-nel megy és a Vágóhídnál véget ér. Ha felújítanánk a ráckevei HÉV-et és bevinnénk a Kálvin térig a föld alatt, akkor 15 perccel gyorsabban be lehetne érni. A BFK a kormány megbízásából több mint egy tucat ilyen nagy projekt előkészítésén dolgozik. A cél, hogy ezeket a következő években uniós források segítségével meg is építsük. A Kálvin téri HÉV-hosszabbítás már az építési engedélyezési tervezés fázisában tart.”
Nyitókép: Földházi Árpád