Mit üzen nekünk az afgán kormányhadsereg látványos összeomlása?

2021. augusztus 24. 19:25

Azt csinálnak velünk amit akarnak, és ezt a háborút már nem fegyverekkel, hanem pénzzel vívják.

2021. augusztus 24. 19:25
null
Kötter Tamás
Kötter Tamás
Facebook

„Nekik nincs, nekünk lassan nem lesz – avagy mit üzen nekünk az afgán kormányhadsereg látványos összeomlása. 
Mindenki megdöbbenéssel fogadta az amerikaiak által kiképzett úgynevezett afgán kormányerők összeomlását. A közel háromszázötvenezer főből álló, kiképzett és a legmodernebb fegyverekkel felszerelt hadsereg ellenállás nélkül adta át a hozzájuk képest »középkori« harceszközökkel felszerelt táliboknak az ország feletti ellenőrzést; a kormánykatonák jobb esetben csak dezertáltak, rosszabb esetben átsétáltak az ellenség, a tálibok táborába. 

Hogy történhetett mindez meg? - teszik fel sokan a kérdést. Ilyen mértékű összeomlás csak és kizárólag a teljes harci kedv hiányából fakadhat. Nem volt miért harcolniuk, nem volt közös cél, ami jelen esetben – legalábbis számomra – az Afgán állam megvédése lett volna. Egyszerűen nem tudtak azonosulni ezzel a céllal, mert úgy látszik, hogy az afgán társadalomból egyszerűen hiányzik az az emberi közösségekre általában – vagy legalábbis a nyugati kultúrkörben általánosan – jellemző absztrakciós képesség, ami a nemzetet és a hozzá kapcsolódó nemzetállamot jelenti.

Nagyon egyszerűen: képes vagyok az életemet kockáztatni egy másik emberért csupán azért, mert egy nyelvet beszélünk; mert közösek a mítoszaink, meséink, történeteink vagyis a történelmünk. Az afgán társadalom úgy látszik, hogy nem képes erre. Az afgán társadalomban a rokonsági, törzsi kötelékek – valamint ezekhez kapcsolódó üzleti érdekek – mindezt felülírják.

Magukat – természetesen – mint egyént felismerik, ahogy a családot, a nagycsaládot (klánt) és a törzset is, de itt valahol megáll a dolog. Mi a helyzet velünk, a »nyugattal«? Akik képesek (voltunk) az egyes ember számára még megélhető legmagasabb, egyesítő absztrakciót megélni és a nevében közösség köré szerveződő, közösségközpontú társadalmat építeni – és ezzel megvédeni magunkat.

Mindezt, nem éppen most veszik el tőlünk? Nem éppen most bontják le a nemzet és az önrendelkezés alapját képező fizikai, lelki, erkölcsi határokat (No borders, No Nations!); a családot (mely törekvést az az ostoba, értelmetlen mondat fejez ki legjobban, hogy »a család az család«). Hogy hova vezet ez? Hát ide kedves barátaim: mindezek kigúnyolásával, megbélyegzésével, és végső soron lerombolásával megszűnik az emberi közösségek összetartó ereje, megszűnik a valamely (esetünkben »nyugati«) kultúrához való tartozás megkülönböztető ereje és marad a pénzhatalmi és a vele szoros szövetségben lévő média elitnek kiszolgáltatott magányos tömeg.” 

Fotó: FARSHAD USYAN / AFP

 

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 43 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
luzitanxaver
2021. augusztus 25. 07:47
,,képes vagyok az életemet kockáztatni egy másik emberért csupán azért, mert egy nyelvet beszélünk; mert közösek a mítoszaink, meséink, történeteink vagyis a történelmünk. Az afgán társadalom úgy látszik, hogy nem képes erre.,, Talán azért, mert afgán társadalom nincs, a pastu, hazara, tádzsik, beludzs, stb. társadalmaknak pedig nem közös a nyelvük, ahogy a mítoszaik, meséik, történeteik vagyis a történelmük sem.
navis praetoria
2021. augusztus 25. 07:05
A pastuknak több ezer év óta van egy közös becsületkódexe: a pastunvali, mely sokkal erősebb, mint sok más népé. Ebbe beletartozik a haza védelme ("hewad") a külső betolakodótól. A külső erők által rájuk kényszerített kormány és hadserege éppen emiatt a nemzeti becsületkódex miatt omlott össze még aznap, amikor a megszállók visszavonultak. Ennek a becsületkódexnek sok elemét a többi afganisztáni nemzetiség is átvette. Az még, hogy a kormányzati forma nem modern nemzetállami, hanem családok, törzsek laza szövetsége, nem jelenti azt, hogy nincs nemzettudatuk. Náluk például elképzelhetetlen lenne egy olyan, külső erők kiszolgálására specializálódott nemzetellenes ellenzék, mint Magyarországon. De az sem véletlen, hogy pont egy másik nemzetiség, a tadzsik áll még ellen a javarészt pastu talibánnak Észak-Keleten.
Élő Éva
2021. augusztus 25. 06:42
A történteknek van egy távlatosabb tanulsága is. Feltűnő hogy rövid időn belül ismétlődő mintázatot mutatnak a proxi háborúk. Először Irakban történt meg hogy a fejvesztve menekülő kormánycsapatok minden felszerelést, logisztikát, stb, ott hagytak az ISIS-nek. Majd az ukrán hadseregből álltak át az oroszok mellé egész kiképzett, felfegyverzett századok. Most Afganisztánban láthatjuk ugyanezt a forgatókönyvet. /Ez számunkra is stratégiai jelentőségű üzenet./ A zsoldosokkal csatákat lehet nyerni, háborút nem. A háborúhoz kell ugyan a pénz, de legalább ilyen fontos a hadrafoghatóság is. A Tálibok amikor a harcba mennek azt kiáltják, hogy Allah akbar. Az amerikaiak mit mondhatnak?
Élő Éva
2021. augusztus 25. 06:27
Napokban hallottam egy érdekes statisztikát a rádióban arról, hogy ha az ellenség rátörne az országra, és pusztítana, hányan áldoznák az életüket a hazájukért. A Statisztika nagyjából ilyen arányt mutatott: törökök 80 %, hollandok 12 %. Gerilla II. - Barbárok ideje: Laurent Obertone könyvének egyik szereplője, egy hazaszerető katonatiszt, megpróbálja felvenni a harcot a Párizst elfoglaló, zömmel bevándorló hátterű, lázadó, fosztogató, gyilkoló csürhével szemben. A fehér polgári lakosság egy része a katonák védelme alatt próbálják túlélni a borzalmakat. A küzdelem egy pontján, egy sorsdöntő csata előtt, ezt, a hazafit felkeresi a szokásos Soros-féle haladár NGO, LMBTQ személyekből, emberjogi aktivistákból, libsi újságírókból alakult küldöttség, és el kezdenek az idióta kényszerképzeteikkel követelőzni, pl. több transzneműt a hadseregbe.Akkor ez a vezető katonatiszt felteszi magának a kérdést, érdemes-e meghalni ezekért?
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!