A máig érthetetlen lényege ez volt: a szállító cég vásárolja vissza az államtól 3 milliárdért azt, amit 5 milliárdért az állam egyszer már megvett, majd 18 hónapos futamidejű liesing szerződésssel összesen 4 milliárdért 2003. decemberéig ismét adja el. Így tehát összesen már 6 milliárdnál tartanánk… Ez az ügylet csak a kormányváltás miatt nem történt meg.
A T-Systems Dataware Kft. végül is 4.467.232.583 forintot számlázott, a Sportfólió Kft felé, amit az ki is fizetett a közösből. A Dataware a beszállítóitól 2.753.283.411 forint összegű számlát kapott. S végül, mert munkavégzés nem igazán történt, pusztán beszerzés, illetve tovább számlázás, s így maradt meg a Dataware Kft-nél 1 milliárd 714 millió, azaz 38 százalék haszon.
De nemcsak ennél a cégnél keletkezett haszon. Az Answare Kft, mely a Dataware Kft leányvállalata 519.117.094 forint értékben nyújtott be számlát az anyavállalatnak, miközben ennek ellentételezéseként 351.442.093 forint értékben fogadott be számlákat. Tehát 167 millió haszna volt, azaz 32 százalék.
Tény, hogy a Dataware további hatvan alvállalkozó számláit fogadta be… Ezek kihallgatásától „az ügyészség eredményt nem várt, tehát el is tekintett tőle«.
A nyomozást a Polt Péter vezette ügyészség szüntette meg, holott az ORFK nyomozói külön felhívták a figyelmet a feltűnően magas haszonkulcsokra, mely milliárdok közpénzből vándoroltak cégekhez, s onnan KI TUDJA, HOVA, TOVÁBB?
Egyáltalán nem érdektelen a jogász véleménye, aki kiemeli, hogy a különböző menet közben született határozatok minden esetben a szakapparátus ajánlásaival ellentétben születtek, előterjesztéseiket figyelmen kívül hagyták. Abban az esetben pedig, amikor a kezességvállalásra tettek elkötelező ígéretet a pénzügyminiszter és az ifjúsági miniszter akkor ezt tették annak ismeretében, hogy a PM Társadalmi Közkiadások Főosztálya külön felhívta a figyelmet: „a keret már kimerült.” EZ PEDIG FELVETI AZT A KÉRDÉST, HOGY A MINISZTEREK MINDENEK FELETT ÁLLTAK AZ ORBÁN-KORMÁNYBAN?