A magdeburgi terrorra reagált az időközi választás fideszes jelöltje – tudják, ő az, aki ellen Magyar Péter nem mert elindulni
Csibi Krisztina szerint épp az ilyen tragédiák elkerüléséért indult el a választáson.
Az ellenzék szervileg alkalmatlan a Fidesz politikájának másolására és ezt kezdi belátni.
„Számomra messze az a legfontosabb ebben a történetben, hogy az ellenzék több mint húsz év után kezdi belátni, hogy képtelen másolni a Fidesz politikáját. Az antiorbánizmus, bármilyen további tartalmat is kapjon idővel, mostanra egyértelműen maga mögött hagyta a Fidesz által sikerre vitt megosztó, karizmatikus, autoriter, egyszóval, bonapartista elemekkel átszőtt politizálás majmolását, szembenézett saját szervezeti és kulturális sajátosságaival, és ennek megfelelő úton igyekszik eljutni a választási siker kapujába.
Hamis az a közhiedelem, hogy az ellenzékiek ugyanazt akarnák, mint amit a Fidesz, csak épp Orbán kezéből ragadnák ki a hatalmat. A Fidesz szavazótábora sem homogén. A Fidesz szavazóinak zöme is békésen élné az életét egy olyan politikai rendszerben, amelyben demokratikus politikai erők kínálnának képviseletet számukra, a politikai győzelem esélyével.
A Fidesz kialakulása nem volt fátum, de fontos tény az is, hogy az ország fele hajlandó elfogadni, hogy egy autoriter rezsimben éljen, a másik fele viszont nem. Bármilyen motivációi is vannak az ellenzéki szavazók egyes, kisebb csoportjainak, összességében az országnak ez a fele az, amelyik nem fogadja el az Orbán-rezsim kínálta politikai kereteket. Ez tette sokáig lehetetlenné, hogy érdemi sikereket érjenek el, holott nincs sehol megírva, hogy ilyen feltételek mellett lehetetlen a rezsimet megdönteni.
A legőszintébben mondom: nagyon rossz, hogy az antiorbánista ellenzék létrejött. Jobb szeretnék arányos választási rendszert, gyenge, törékeny koalíciókra épülő kormányokat, erős regionális és helyi önkormányzást. Jobb szeretnék joguralmat. Erős érdekképviseleteket. És nem csak én sajnálom ezt a mostani helyzetet. Az ellenzéki szavazók is sajnálják, és sajnálják maguk a pártok is.
Az előválasztás remélhetőleg hatékonyabb válasz, de ez csak az egyik előnye ennek a megoldásnak, a másik, hogy az előválasztás kísérlet arra, hogy a politikai sikerre törekvést, egyéni ambíciót összeegyeztesse azzal a belátással, hogy muszáj valamelyest együtt is működni egymással. S teszi mindezt hangsúlyosan demokratikus módon.”