„Nemrégiben olvashattuk a hírt, mely szerint Antony Blinken külügyminiszter elrendelte, hogy az amerikai nagykövetségek világszerte tűzzék ki az LMBTQ-zászlókat, továbbá tudatta azt is, hogy kinevez egy megbízottat, aki az LMBTQ-jogokért lesz felelős. Biztosak lehetünk abban, hogy az amerikai külügyminisztérium után számtalan – egyesült államokbeli és azon kívüli hivatal és egyéb munkahely – tűzi ki a szivárványos zászlót és nevez ki ilyen »megbízottakat«.
Nem tehetek róla, déjá vu érzésem van. A birodalom – amelynek érdekszférájába és szövetségi rendszerébe Magyarország tartozik – politikai-ideológiai irányt szab.
Gyűlöltük a vörös zászlót. Nem a munkásokat gyűlöltük, hiszen a szüleink korán megtanították, hogy a magunkfajta csak munkából élhet meg, hanem a nemzetközi munkásmozgalmat és annak zászlaját. Gyűlöltük, mert annak a nevében kényszerítettek ránk egy idegen ideológiát és egy idegen társadalmi-gazdasági berendezkedést. Gyűlöltük, mert annak a nevében tették földönfutóvá a nagyszüleinket. Gyűlöltük, mert annak a nevében hívatta be nagyanyánkat a vállalatigazgató, hogy ne járogasson vasárnaponként templomba, mert ki fogja rúgni (becsületére legyen mondva: nem rúgta ki, pedig nagyanyánk nem hagyott fel a templomba járással).
Aminek a nevében másodrendű állampolgárokként akarnak kezelni bennünket, mert ragaszkodunk a hagyományainkhoz, mert családban élünk, mert fehérek, keresztények, heteroszexuálisok, férfiak és nők vagyunk. Aminek a nevében meg akarják tiltani, hogy szabadon elmondhassuk a véleményünket. Aminek a nevében nyugodtan lehet gyalázni nemzeti és keresztény jelképeinket. Aminek a nevében újra egy nemzetközi mozgalomnak akarnak alávetni bennünket. Amely zászló alatt multinacionális cégek szabják meg életünk kereteit, cenzúrázzák a véleményünket, lapátolják ki a pénzt az országból, miközben folyamatosan toleranciára oktatnak bennünket. És ami ott lobog az amerikai nagykövetség épületén.
Párttitkárok helyett pedig jönnek az LMBTQ-jogokért felelős megbízottak. Akik ugyanúgy politikai megbízottak, mint anno a párttitkárok. Akik a legalsóbb szinteken képviselik a birodalom érdekeit és annak ideológiáját. Akik a munkahelyen nyomják a liberális és az LMBTQ-ideológiát. Akik figyelmeztetnek, szankcionálnak, kirúgatnak. Akik ezért kapják a fizetésüket. És akiket mi lenézünk, mert azt sem tudják, fiúk-e vagy lányok”.