Az Orbán-féle szükségállapot

„Meghökkentően kevés szó esett eddig az Alaptörvény kilencedik módosításának azon részéről, amely a különleges jogrendet – a veszélyhelyzetet, szükségállapotot és a hadiállapotot – szabályozta újra. Miközben a módosítás parlamenti vitájában ki-ki politikai meggyőződése, vérmérséklete szerint méltatta vagy gúnyolta az Alaptörvénybe került azon mondatot, miszerint »Az anya nő, az apa férfi«, addig nagyon kevés szót vesztegettek az országgyűlési képviselők a különleges jogrendet érintő módosításokra. Pedig lett volna miért.

A »különleges jogrend« attól különleges, hogy eltér a normál jogalkotástól és jogalkalmazástól a körülmények rendkívüli jellege miatt. Ilyenkor korlátozzák a szabadságjogokat – pl. a mozgásszabadságot, a sajtó- és szólásszabadságot, a levéltitokhoz való jogot –, vagy éppen rendkívüli hadi- vagy munkakötelezettséget rendelnek el. Más szóval az állam keményen beleszól az állampolgárai életébe azért, hogy pl. háború vagy fegyveres felkelés idején gyorsabban tudja az ország erőforrásait igénybe venni és hatékonyan tudjon reagálni. A demokratikus országok ismerik a rendkívüli jogrendet, pl. a német alkotmányos szabályozás is megállapít ilyen esetekben az állampolgári jogokat szűkítő és a fegyveres erőknek nagyobb felhatalmazást biztosító rendelkezéseket.

Nem volt más a helyzet Magyarországon sem az 1989/90-es rendszerváltozás után az alkotmányos szabályozásban, amely megengedte a rendkívüli jogrendnek a törvényhozás általi bevezetését. Az alapvető jogok jelentős részét lehetett ilyenkor korlátozni, a szokásosnál jóval nagyobb hatalmat kapott a végrehajtó hatalom, igaz, a kontroll jelentős maradt – egészen mostanáig. Háború esetén pl. a Honvédelmi Tanácsnak adta az Alkotmány, később az Alaptörvény is az Országgyűlés és a kormányra ruházott hatáskört, amelynek az országgyűlési frakcióvezetők is tagjai voltak. Mindezzel azt biztosította a szabályozás, hogy legyen politikai ellenőrzés a kormány tettei fölött még háború esetén is, és ennek a politikai ellenőrzésnek a jogát így az ellenzéknek is megadta az Alaptörvény.

Az Alaptörvény 9. módosítása azonban eltörli a Honvédelmi Tanácsot, így hadiállapot esetén az ellenzék jogosítványai jelentősen szűkülnek majd.”