A szerhasználatnak egyéni és társadalmi szinten is romboló hatása van

„Mivel foglalkozik a Drogkutató Intézet?

Egyrészt van egy weboldalunk, ahova cikkeket, tanulmányokat töltünk fel a legfrissebb drogkutatási eredményeket ismertetve, illetve egy-egy témát összefoglalva. Ezen belül indítottunk egy Drogradar elnevezésű rovatot is, ahol az aktuális híreket tekintjük át a témában, mind a hazai, mind a nemzetközi helyzetet tekintve. Emellett videókat is készítünk majd, ahol megszólaltatunk olyan személyeket, akik valamilyen módon kapcsolódnak a témához, például drogelvonóban dolgoznak. Létrehoztunk egy tudományterületeken átívelő folyóiratot, az Interdiszciplináris Drogszemlét, ahol többek között a saját kutatásaink publikációi is megjelennének, ugyanis fogunk mi is felméréseket végezni. Az első kutatásunkban azt vizsgáljuk hogyan viszonyulnak bizonyos korú, szociális és kulturális hátterű emberek Magyarországon a droghasználathoz, mit gondolnak például a legalizációról vagy a kapudrogok kérdéséről.

Mi a célja a kutatóközpontnak ezekkel a felmérésekkel és publikációkkal?

Szeretnénk támogatni a droghasználattal kapcsolatos kutatásokat, nyilvánosságra hozni ezek eredményeit, tehát az egyik az hiteles információközlés, edukáció. Fontos, hogy fel tudjuk hívni a figyelmet a droghasználat kockázataira, illetve tisztázzuk a hatásait, mindezt tudományos alapon, kutatásokra hivatkozva. Foglalkozunk olyan témákkal is tanulmányainkban, melyekről eddig viszonylag keveset lehetett hallani, például készítettünk tanulmányt a nők szerhasználatáról, vagy a fogyatékkal élők és a drog kérdésköréről is. A publikációinkkal szeretnénk támogatni mind az érintett személyeket, családokat, mind a gyakorlati munkát végző szervezetek és szakemberek munkáját, és egy megbízható tudományos alapot adni mindehhez.

Ön a Leuveni Katolikus Egyetemen doktorált. Hogyan látja a droghasználat kérdését nemzetközi viszonylatban?

A pszichoaktív szerhasználattal kapcsolatos problémák évről évre menthetetlenül súlyosbodnak. A nemzetközi adatokat szolgáltató World Drug Report statisztikái szerint évente körülbelül 585 ezer ember hal meg drogtúladagolás következtében. Ezeknek a tragikus haláleseteknek jelentős része megelőzhető lenne, a megfelelő prevenciós és rehabilitációs tevékenységek létfontosságúak a probléma orvoslása során. A nemzetközi szinten folyamatosan terjeszkedő drogkartellek egyre agresszívabb eszközökkel terjesztik a különböző illegális szereket, újabb és újabb piacokat építenek ki. Ezzel párhuzamosan a pszichoaktív szerhasználat, valamint az azzal való visszaélések növekvő tendenciát mutatnak, aminek egyéni és társadalmi szinten is romboló hatása van.

Milyen nehézségeket jelent ez a társadalom számára?

Az illegális szerhasználat következménye például a kriminalitás növekedése, ami által a közbiztonság is csökken. Ezen problémák megfelelő kezelése pedig jelentős anyagi terheket ró a szociális szférára. Az állam támogatja többek között a prevenciós és a rehabilitációs programokat, illetve az addikciókkal foglalkozó kutatásokat. 2018-ban összesen 350 millió forint állt rendelkezésünkre ezeknek a támogatására, és akkor még nem is számoltuk a kábítószerrel kapcsolatos bűnözés és bűncselekmények elleni eljárások költségeit. 

A legalizáció bizonyos körökben megosztó kérdés lehet. Hogyan tudjuk tudományosan megközelíteni ezt a témát?

Ahhoz, hogy a legalizáció valós kockázatait felmérjük, nemcsak az kell, hogy lássuk, külföldön valójában milyen eredménnyel járt, hanem hogy tekintetbe vegyük a szociokulturális különbségeket is. A hollandok mintáját például nem lehetne egy az egyben alkalmazni Magyarországon. Itthon például az alkoholizmus széleskörű és sokakat érintő probléma, ez felveti azt a kérdést, hogy a magyaroknak milyen a megküzdési kultúrája, és milyen hatással lenne erre, ha növelnénk a legálisan fogyasztható, tudatmódosító szerek számát. Ez tehát egy bonyolult kérdés, nem lehet azt mondani, hogy a legalizáció jó, csak az alapján, hogy vannak országok, ahol ez a gyakorlat. Először is fontos lenne felmérni a legalizáció hatását más országokban – számba véve szociokulturális hátterüket.”