Hazugságjárvány

„Bár a koronavírus-járványon még nem vagyunk túl, bő két hónap tapasztalatai alapján azt leszögezhetjük: a magyarországi ellenzékre most sem számíthattunk a bajban. Ők ugyanis segítség helyett ezt az időszakot is arra használták fel, hogy ezredszerre is feltegyék az egyébként már rettentően unalmas diktatúrázós lemezt, és csakúgy, mint rendesen, egymásra licitáljanak hazugságban.

Öt-hat éve talán még meglepetés lett volna, ma már egyáltalán nem számít annak, ha a Párbeszéd társelnöke ugyanarról beszél, mint a Jobbik elnöke. Ugyanaznap és ugyanott, mint Jakab, Szabó Tímea is diktatúrázott egy jót a parlamentben: »Önök úgy akarják elfogadni ezt a lex Covid néven ismert törvényt, hogy az gyakorlatilag érdemi kontroll nélkül ad önnek felhatalmazást, hogy kormányozzon, és szabad kezet is kap abban, hogy még a szabad sajtó maradékát is felszámolja, és gyakorlatilag akár a sajtómunkásokat, akár orvosokat, akár ellenzéki képviselőket is börtönbe zárjon, ha önnek nem tetsző dolgokat, azaz az igazságot állítjuk. Ezt úgy hívják, miniszterelnök úr, hogy diktatúra.«

A 2018-as választási kampány egyik legdöbbenetesebb interjúja Szél Bernadetté volt: az LMP akkori miniszterelnök-jelöltje az Indexnek arra a kérdésére, személyesen »milyen fideszes elégtételtől tart«, így felelt: »Akár börtön. Hogy Orbán Viktor börtönbe zár, mert kitalálja, hogy amerikai kém vagyok például. Bármi megtörténhet, hiszen nincs jogállam.« Szél pontosan tudta, hogy hiába győz a Fidesz, akár kétharmaddal is, neki nem esik bántódása, de vállalta, hogy a magyar választók többségének szemében nevetségessé váljon. Hogy miért? A válasz egyszerű: a külföldi politikusok, úgynevezett civil szervezetek és sajtómunkások akkor tudnak magyarországi diktatúráról hazudozni, ha van mire és kire hivatkozni.”