Húsvét fényében másként látjuk az emberiség sorsát és a saját életünket is.
„Mitől fél az ember? Félünk, ha nálunk nagyobb hatalommal találkozunk.
Lehet ez a hatalom a természet ereje. Nagy, látványos, katasztrofális események, mint egy földrengés, egy szélvihar, egy cunami, egy tűzhányó kitörése. Vagy ugyanilyen hatalmas, de lassú kérlelhetetlenséggel előre haladó folyamatok, jégkorszakok, a klíma változásai, vagy „egyszerűen” az időjárás súlyos megpróbáltatásai. Lehetnek nálunk nagyobb erők az élővilágban is. Ilyen minden járvány, betegség, és végül ilyen maga a halál, amely rádöbbent arra, hogy véges a földi életünk. Megmutatja, hogy a saját biológiai valóságunk is hatalmasabb nálunk. És lehetnek a félelemnek okai emberi hatalmak is, háború, zsarnokság, üldöztetés és minden egyéb, ami az emberi bűn következtében mások életét fizikailag, gazdaságilag, az információk szintjén vagy másképpen kiszolgáltatottá, sebezhetővé teszi.
De a Biblia ismeri a félelemnek egy egészen különleges, ezeknél is mélyebb, elemibb fajtáját is. A Kivonulás könyve szerint amikor az Úr Mózesnek megjelenik az égő csipkebokorban, és rábízza a küldetést, hogy szabadítsa meg népét az egyiptomi szolgaságból, Mózes eltakarja arcát, mert fél Istenre tekinteni (Kiv 3,6). Amikor az ember Istennel találkozik, lenyűgözi az a mérhetetlen valóság, amelyre ráérez, amely megnyilvánul előtte. Még az igazak is, még azok is, akik bíznak Isten gondviselő segítségében, lenyűgözve állnak meg ez előtt a roppant létező előtt. Ez a tisztelet és döbbent félelem az Újszövetség világától sem idegen. Még maga Jézus is arról beszél, hogy nem az emberi hatalomtól kell félni, mert az csak a testi életnek árthat, hanem inkább kell tartani Attól, akitől örök sorsunk függ.
De Krisztus feltámadása nem csupán a mérhetetlen isteni hatalom megnyilvánulása. Megmutatja Isten emberszeretetét is. Az angyali jelenés örömhírt hoz: „A Názáreti Jézust keresitek, akit keresztre feszítettek?
Nincs itt. Feltámadt.” A Názáreti? A keresztre feszített? – Ez volt az a két tény, ami miatt sokan csüggedten gondolhatták: Mégsem lehetett ő a Megváltó. Hiszen a jövendölések szerint nem Názáretben kellett születnie. Az pedig végképp botránynak látszott, hogy akit győztes, szabadító királyként vártak, a megszálló idegen hatalom keresztfáján végezze földi életét. De Isten műve felülmúlja az emberi elképzeléseket.
Az utolsó szót ő mondja ki. Ez pedig a feltámadás örömhíre. Annak a szeretetnek a megjelenése, amely van olyan erős, sőt erősebb, mint a halál.
A húsvét fényében másként látjuk az emberiség sorsát és a saját életünket is. Részei vagyunk a teremtett világnak. Szervezetünk képes védekezni sok betegség és külső megpróbáltatás ellen. De értelmes és közösségi lényként tudatosan és egymást segítve küzdeni is tudunk fennmaradásunkért és azért, hogy életünk szebb és tartalmasabb legyen.”
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
„Példamutató módon kitűnt a buzgóságával.”
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Az ünnepekre fogalmazott meg ajánlásokat a színésznő.
Élesen bírálta a német kormánykoalíciót a volt osztrák kancellár. Nem kímélte a migrációs politikájukat sem.
„Mélyen hiszek abban a csapatban, abban a szűk csapatban, aki körülveszi a miniszterelnököt.”
Travis Timmerman arról is mesélt, milyen volt hónapokig az Aszad-rezsim börtönében ülni.
A volt amerikai házelnök, Nancy Pelosi egy hivatalos luxemburgi út során szenvedett balesetet, de állapota stabil, és a kórházból is folytatja munkáját.
