Koronavírus: a pánik elleni legjobb orvosság a válaszadás lenne

„Egyelőre bízhatunk benne, hogy a járványügy munkájának köszönhetően az új koronavírus Magyarországon nem okoz súlyos egészségügyi helyzetet. A betegség hazai megjelenése ugyanakkor már most rámutat a rendszer gyenge pontjára: a kommunikációs hiányosságokra.

Orbán Viktor miniszterelnök a múlt hét szerdán jelentette be, hogy Magyarországon is megjelent az új típusú koronavírus. Akkor két fertőzöttről számoltak be, azóta tizenkettőre nőtt a betegek száma. Két forgatókönyv lehetséges: vagy továbbra is alacsony marad az esetek száma, vagy, ami sokkal rosszabb, Olaszországhoz hasonlóan itthon is gócpont alakul ki – utóbbira jóval kisebb az esély. A hatóságok legfontosabb feladata most járványügyi szempontból az, hogy elkülönítsék a betegeket, illetve feltérképezzék, hogy a fertőzöttek kiknek adhatták át a kórokozót.

Bízhatunk benne, hogy tömeges megbetegedéseket nem tapasztalunk majd, ez viszont nem jelenti azt, hogy a koronavírus ne gyakorolhatna jelentős hatást Magyarországra. A gond az, hogy a hatóságok kommunikációja egyelőre korántsem megfelelő, ez pedig felesleges rémület kialakulásához is hozzájárulhat. A vásárlási roham, a kínai éttermek forgalomcsökkenése, illetve a külföldről érkezőkkel és a külföldiekkel szembeni bizalmatlanság már ennek lehet a jele.

Egy új, gyorsan terjedő, akár halálos kórokozó megjelenése okkal nyugtalaníthatja az embereket. Az óvatosság ugyan valóban hasznos lehet ilyen helyzetben, a pánik azonban csak súlyosbíthatja a problémát, ezért mindent meg kell tenni az elkerüléséért. Éppen ezért lenne fontos, hogy az illetékesek körültekintően és átfogóan tájékoztassák a lakosságot, minden lehetséges csatornát, így a sajtót is felhasználják az információátadásra.

...

Ehhez nagy segítség lett volna, ha a hatóságok, illetve járványügyi szakértők válaszolnak a kapcsolódó kérdéseinkre. Ám meglepődve tapasztaltuk, hogy sok helyen felsőbb utasításra nem nyilatkozhatnak a sajtónak, máshol pedig csak hosszú órák után, érdemi információ nélkül reagáltak a megkereséseinkre. Már a vírus hazai megjelenése után, az illetékes Ügyeleti Központ például több mint 12 órával később válaszolt egyik levelünkre, és akkor is csak annyit írtak, hogy kérdéseinkre az aznapi sajtótájékoztatón már választ kaphattunk. Emellett kiemelték, hogy a továbbiakban nyugodtan forduljunk hozzájuk bizalommal.

A hatóságok alig mutatják jelét az együttműködésnek, ami a mostani helyzetben rendkívül problémás. Úgy tűnik, a jelenség nemcsak a sajtót, hanem a lakosságot is érinti. Az egyik palacsintázót üzemeltető olvasónk például azt jelezte, megpróbálta felvenni a kapcsolatot a járványüggyel, miután megtudta, hogy a Magyarországon megfordult fertőzött milánói diákok egy palacsintázóban is jártak. Mint írta, kérdéseire nem kapott kielégítő választ.

...

A kulcs az lehet, hogy sikerül-e megfékezni a járvány körül kialakuló pánikot. Magyarországon ez különösen fontos lenne, hiszen a lakosság eleve aggódik az egészségügy állapota miatt, ha pedig a koronavírus kapcsán nem tapasztalható határozott fellépés, illetve széles körű kommunikáció, a bizalom tovább gyengülhet. Ez akkor is veszélyes lehet, ha a járvány önmagában végül nem is okoz majd valódi népegészségügyi problémát.

Nem kérdés, hogy a kormány érdeke is lenne, hogy időben, átfogóan reagáljanak az illetékesek a sajtó megkereséseire. Mint a fentiekből kiderült, egyelőre messze nem tökéletes a hatóságok információközlése, igaz, azóta elindítottak egy tájékoztató kampányt a témában. A mostani helyzet megkövetelné, hogy – ahogy azt az Emberi Erőforrások Minisztériumánál is megállapították – félretegyék a politikai szempontokat, és a koronavírus-ügyben összefogás valósuljon meg. Ebbe az együttműködésbe pedig a sajtót is bevonhatnák, hogy az információk minél több emberhez jussanak el, és sikerüljön megelőzni a komolyabb riadalmat.”