Máris összeomlott a tűzszünet: újabb támadások Izraelben, Jeruzsálem erőteljes válaszcsapást rendelt el Teherán ellen

Alig néhány órával a tűzszünet bejelentése után ismét megszólaltak a légvédelmi szirénák Izraelben.

A Hamász támadása óta a Közel-Kelet nyílt háborús övezetté vált, de Kassab Adonis szerint a valódi célpont Európa lehet. Egyre valószínűbb, hogy gazdasági és társadalmi összeomlás közeleg, miközben a nagyhatalmak árnyékháborút vívnak a térségben.
Kassab Adonis közel-keleti szakértő a KözTér KözBeszéd című műsorának 74. adásában komor képet festett a Közel-Keleten kibontakozó válságról. Véleménye szerint
a 2023. október 7-i Hamász-támadással új szakasz kezdődött a térség konfliktusaiban, amely ma már Irán és Izrael közvetlen katonai összecsapásává terebélyesedett.
„Ez még csak a kezdet” – figyelmeztetett Kassab, aki szerint a helyzet nemcsak a Közel-Kelet, hanem a világ egészének jövőjét fenyegeti.
A rakétacsapások, amerikai légitámadások, valamint a Hormuzi-szoros esetleges lezárása miatt egy újabb migrációs hullám küszöbén állhat Európa.
Ezt is ajánljuk a témában
Alig néhány órával a tűzszünet bejelentése után ismét megszólaltak a légvédelmi szirénák Izraelben.
A szakértő szerint, ha a jelenlegi válság szárazföldi háborúba torkollik, az a nagyhatalmak közötti közvetlen konfrontációhoz vezethet, amit már nem lehet regionális konfliktusnak nevezni.
Ha bármelyik fél közvetlenül beavatkozik iráni földön, az a harmadik világháború forgatókönyvét jelentheti.”
Kassab szerint Pakisztán, Kína, Oroszország és az Egyesült Államok érdekei már most is összeütközésben állnak – egyetlen téves lépés is láncreakciót indíthat el.
Gazdasági oldalról az iráni parlament döntése – miszerint a Hormuzi-szoros lezárható – katasztrofális következményekkel járhat.
Irán képes a szoros lezárására: hadihajókkal, az Iráni Forradalmi Gárda mártírosztagával (…) akár amerikai támaszpontok ellen is.”
– véli Kassab. Mivel a világ olajkereskedelmének majdnem egynegyede ezen az útvonalon halad át, az energiaárak drámai emelkedése elkerülhetetlen lenne. Európa – amely már az orosz-ukrán háború hatásaival is küzd – újabb gazdasági sokknak lenne kitéve.
Ezt is ajánljuk a témában
Mutatjuk és elmagyarázzuk!
A térség geopolitikai sakktábláján Oroszország feltűnően hallgat, de Kassab Adonis szerint ez stratégiai számítás: „Az oroszok kijelentették, hogy ugyanazon erő ellen harcolnak, mint Irán (…) Moszkva proxyként tartja Iránnak a hátát.”
Törökország is kulcsszereplővé válhat: Erdogan jelezte, hogy eszkaláció esetén nem tartják vissza a menekülteket – ez pedig újabb migrációs hullámot indíthat el Európa felé.
A szakértő szerint „Európa már nem maradhat semleges megfigyelő”.
A migrációs kérdés kapcsán a szakértő élesen bírálta a nyugati politikát: „Meg kéne próbálni néha a Nyugatnak keleti fejjel gondolkodni.”
Szerinte a menekültek nem a szomszédos öböl-államokat választják, mert Európában rokonok, szociális ellátás és infrastruktúra várja őket.
Az iráni menekültek száma már 2021-ben meghaladta az 1,2 millió főt az EU-n belül, és ez csak növekedni fog. Kassab szerint a Nyugat katonai beavatkozásai helyett a társadalmak belső fejlődését kellene elősegíteni – különben Európa saját társadalmi és biztonsági rendszerét sodorja veszélybe.
Ezt is ajánljuk a témában
A régió bármikor újra felrobbanhat.
A beszélgetés teljes hosszában itt nézhető meg:
Nyitókép: Moiz Salhi / AFP