„Az elmúlt hetek-napok, illetve az új járvány megmutatott egy nagyon fontos dolgot. Bebizonyította, hogy nekünk volt igazunk. Mármint nekünk, lenézett, kiröhögött, maradinak, szélsőségesnek titulált, pontosabban címkézett jobboldaliaknak. Nekünk, akik nacionalisták, leragadtak, ósdik, röhejesek, szélsőségesek voltunk és vagyunk azért, mert a valóságban, a józan paraszti észben, és a természetben hiszünk. (Ők, a haladók, a felvilágosodottak kiröhögik a vallást, és a transzcendens dolgokat, büszkén verik mellüket, hogy szkeptikusok, és csak annak hisznek, amit meg lehet fogni, és amit a saját szemükkel látnak, ennek ellenére a kézzelfogható természeti törvényeket nem látják, nem akarják látni, és szembe mennek vele. Az, amit képviselnek és hirdetnek, ha bármely más faj vagy populáció viselkedésformája lenne, azt mondanák: ez kérem, a kihalás útja. Ezt mondanák a tengerimalac, a fóka, vagy az ormányos medve esetében. Az embernél viszont szerintük ez működik.)
Kiderült, hogy nekünk volt igazunk, amikor azt hangoztattuk, hogy elöregedik a társadalom, és nincs elég gyerek. Ők röhögtek, és a nőket „nem vagy szülőgép!”, meg »az én testem, az én döntésem« szövegekkel uszították. És tessék, Európa ennyire elöregedett, hogy nem képes kezelni a helyzetet, mert a lakosság számához mérten ekkora a megbetegedések aránya.
Kiderült, hogy nekünk volt igazunk, amikor az idegen kultúrák mértéktelen beáramlásának veszélyeire hívtuk fel a figyelmet. Kiderült, hogy nekünk volt igazunk, amikor a határok fontosságát hangoztattuk. Kiderült, hogy nekünk volt igazunk, amikor bíráltuk azt a nyüzsgést, ami a folytonos utazgatásban, népek keveredésében, felesleges túlfogyasztásban nyilvánult meg. Kiderült, hogy nekünk volt igazunk, amikor az eszement szélsőliberális elmebajokat elutasítottuk.
Olaszországban azért is terjedt ilyen gyorsan a korona, mert a helyi liberálisok a kínai eset kapcsán kampányba kezdtek, miszerint »Ember vagyok, nem vírus!« Aztán kimentek az utcára mindenkit ölelgetni, különösen ázsiaiakat. (Ezt az ölelgetést imádják, képesek voltak az első európai terrortámadások után random arabokat ölelgetni az utcán, mondván ők nem hibáztatják őket. Minden bizonnyal ez is a »menjünk szembe a normalitással« kampány része, ugyanis normális ember nem ölelget vadidegenek, még a saját kultúrájából sem.) Mert szerintük az eszme megvéd a fertőzéstől. Ha ideológiailag fejlett vagy, túléled. Hogy a természet nem így működik? Hogy a természetben nem létezik ideológia? Az, mindegy. Az Amnesty international szerint sérti az emberi jogokat a határzár és a házi karantén. Már várom, mikor kezdik el hangoztatni, hogy a vírusnak is vannak jogai! Szóval nekünk volt igazunk mindenben. Vajon beismerik-e? A politikai és sajtómunkás maffiájuk biztos, hogy nem. De vajon az átlag, a szerencsétlen, megtévesztett kisember táboruk? Az vajon eljut-e idáig? Dereng-e neki már valami? Engem ez érdekel.”