Nem hiszed el

2020. január 10. 11:17

Minden más kiindulás, ami nem a közös jövőnket akarja megoldani, csak ócska rasszista szavazatszerzés.

2020. január 10. 11:17
Jámbor András
Jámbor András
Facebook

„Nem hiszed el, de 2020-ban ezt a mondatot tényleg leírták a Mandineren: »Rabszolgaság és elnyomatás Amerikában volt. Magyarországon együttélési problémák vannak.«

»Aki Gyöngyöspatára százmilliós büntetést lát indokoltnak kiszabni, az tanítson fél évig magyart Gyöngyöspatán.« – írja a Fidesz-média szerzője aki ezután leírja, hogy ő egyébként felső közép környezetben nőt fel olyan helyen ahol »hófehér volt a tanári kar és hófehér a diáksereg, karácsony szent ünnepe után egymásnak mutogattuk mi, középosztálybeli tökcsumák, a zsírúj fehér Sony Xperiáinkat meg a szürke Galaxy Miniket«. Tehát akkor ha jól értem a szerző szerint ne szóljon bele aki nem ott él, de ő azért beleszól egy hosszú cikkben.

Aztán persze jön a jogvédőzés, hogy azok akik ezt a pert vitték biztos ugyanilyen felsőközép környezetben nőttek fel. Érdemes lenne utánanézni, hogy Mohácsi Erzsébet vagy Dinók Henrietta aki például ezt a pert vitte meg a CFCF többi tagja honnan jön és milyen tapasztalatokkal, érdemes lenne annak is utánanézni, hogy a helyi roma önkormányzat nem passzív szemlélője volt a folyamatnak, hanem megküzdött a helyi gyerekek oktatásáért, ahogy bármelyik hófehér képviselő megküzdene.

Majd az okos jobbos elkezd egy szép taktikát vinni, hogy de a tanárokat támadják ezek az ítéletek, mintha a tanárok találnák ki a szegregált oktatást. De valahogy a sajnálkozásban odáig nem jut el, hogy azt követelje amit a pert indítók is követnek. Jobb munkakörülményeket a tanároknak, jobb oktatást a diákoknak, megbecsültséget plusz fizetést, és tudást, hogy ilyen nehéz körülmények között, ilyen nehéz gyerekeket hogy kell tanítani. Aztán pedig jön a rész amelynél tényleg kevés szebbet olvastam a magyar sajtóban: »Rabszolgaság és elnyomatás Amerikában volt. Magyarországon együttélési problémák vannak. A kisebbség hátrányos helyzetéért fizetendő kártérítés a demokrata elnökjelöltek vitájába való, nem a magyar iskolarendszerbe.Ahol nem voltak rabszolgák, oda ne importáljunk rabszolgatudatot!«”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 92 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
urga
2020. január 11. 10:56
Jámbor András vajon hány napig volt tanító egy cigánytelepen? Ha nem volt, akkor legalább olvassa el L. Ritók Nóra "Láthatatlan Magyarország" című könyvét, mielőtt megnyilatkozik a témában. https://www.libri.hu/konyv/l_ritok_nora_50628.lathatatlan-magyarorszag.html
tango47
2020. január 11. 10:38
És a bírók az ilyen ítéletek után még fizetésemelést kapnak. Hajrá!
1000bocs
2020. január 10. 17:24
Valahol fantasztikus hogy Jámbor egy egész cikkben hirdeti hogy fogalma sincs sem a valóságról sem arról amit az említett mondat jelent, és rohanva igyekszik alátámasztani a rabszolgatudatot. Hülye, és milyen büszke rá!
csicseriborso
2020. január 10. 16:16
Amikor az " elit" megmondja a " hülye parasztnak", hogy hogy kellene viselkednie, hogy miként kellene tolerálnia, megértenie más erkölcsi és etnikai problémáit, azok lustaságát, a munkához és a tanuláshoz való ellenséges hozzáállását, de önmaga távol tartja magát a realista valóságtól. Igaz ez az újságírókra, szociológusokra, oktatáskutatókra, érdekvédőkre, kivéve néhány valóban tiszteletreméltó kezdeményezést, akik valóban a "terepen" dolgoznak. Lásd a következő példát, amely jellemző az "elitre". A munkám a szenvedélyem: Kende Ágnes szociológus, oktatáskutató Valószínűleg a pályaválasztáskor a családi háttér is számított a döntésemben. Nálunk mindenki az akadémiai pálya közelében van. Meg hát nem is éreztem azt, hogy tanárnak jó lennék. Az egyetem után sodródtam az eseményekkel, részt vettem a Magyarországi Roma Parlament lapjának, az Amaro Dromnak a szerkesztésében, és benne voltam az első magyar roma rádió, a Rádió © alapítói csapatában. Később, amikor már kutatóként komplex programokban vettem részt, amelyek arról szóltak, hogyan lehetne egész szakmákat fejleszteni azért, hogy a hátrányos helyzetű gyerekeknek jobb legyen, akkor éreztem úgy, hogy mennyire szeretnék praktikus dolgokkal is foglalkozni. Három gyereked van. A gyereknevelésbe tudatosan beépítetted ezt a szemléletet, vagy a gyerekek a jó példákból tanulnak? Sokat beszélünk a munkámról, de inkább a minta számít, nem a tudatosság. Mi Budán, egy jó kerületben lakunk, hiába jártak a gyerekeim állami iskolába, teljesen nyilvánvaló volt, hogy nem lesz cigány osztálytársuk. Ezt elfogadtam a valóság részeként, és nem vittem át őket csak azért egy másik iskolába, hogy megtapasztalják, milyen az, amikor vegyes az osztály összetétele. Önazonosnak kellett maradnom. Ugyanakkor mikor ma már nyugdíjas matematika-fizika szakos tanárnő ismerősömön -aki mellesleg igazgatóhelyettes is volt - számonkérték, hogy miért csak az egyik osztályban van magyar gyerek, azt kérdezte, hogy úgy gondolják-e a kedves jogvédők, hogy azt az egy szem magyar gyereket talán egy karddal ketté kellene-e vágni, hogy jó legyen a statisztika, nem volt rá válasz.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!