A Magyar Helsinki Bizottság véleményezte Varga Judit előterjesztését

„Az igazságügyi miniszter a győri tragédia után arra jutott, hogy elsősorban a feltételes szabadságra bocsátás szabályait kell szigorítani. Ennek részleteit az Igazságügyi Minisztérium előterjesztésben dolgozta ki. Ezt véleményezte a Magyar Helsinki Bizottság. A civil jogvédők szerint a párkapcsolati erőszak áldozatainak valóban szükségük van hatékony védelemre, ez azonban a miniszter javasolta törvényváltoztatásokkal nem érhető el.  A büntetőjogi szigorítások és a bírák döntési körének a szűkítése nem jelent megoldást. Nem kapkodásra, hanem valóságos szakmai és társadalmi párbeszédre van szükség.”– írja honlapján a jogvédő szervezet.

Több kivetnivalójuk is van az előterjesztéssel kapcsolatban

A szervezet kifogásolja, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter január 22-én tette fel előterjesztését a tárca honlapjára, majd a szakma és társadalom mindössze öt napot kapott arra, hogy véleményezze a dokumentumot. Továbbá megjegyzik, hogy a miniszteri előterjesztés „a hozzátartozók sérelmére elkövetett súlyos személy elleni erőszakos bűncselekmények áldozatainak fokozottabb védelme érdekében egyes törvények módosításáról” címet viseli, ugyanakkor leginkább a feltételes szabadságra bocsátás szigorítását tartalmazza.

„Önmagában a büntetőjog szigorítása jellemzően nem tartja vissza az elkövetőt, és nem védi meg az áldozatot.” – írják. „Ha valóban az áldozatok megvédése, illetve újabb tragédia megelőzése a cél, a Magyar Helsinki Bizottság szerint felül kellene vizsgálni a gyermekvédelem rendszerét, a gyámhatóság működését, a felügyelt kapcsolattartás gyakorlatát, valamint a kiskorú veszélyeztetésével és a kapcsolati erőszakkal kapcsolatos jogszabályokat és ítélkezési gyakorlatot.”

A Bizottság kiemeli, hogy az előterjesztés szerint „az előélettől, személyi körülményektől vagy a bűncselekmény befejezettségétől függetlenül bizonyos bűncselekményeknél a miniszter már az ítélet kiszabásánál véglegesen ki akarja zárni a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét.”

A feltételes kedvezmény nem automatikus

A kiadott véleményben megjegyzik, a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége nem azt jelenti, hogy az elítélt automatikusan korábban szabadul. Ahhoz számos feltétel teljesülése szükséges. 

„A feltételes nem csak az elítéltnek és a büntetés-végrehajtásnak hasznos, hanem a társadalomnak is.” – teszik hozzá, majd a  hatályos büntető törvénykönyv indokolását emelik be a szövegbe, miszerint „a feltételes szabadság a bíróság számára korrekciós lehetőség, az elítélt számára pedig perspektívát nyújt, ugyanakkor átmenetet és próbatételt is jelent a társadalomba való visszailleszkedéshez. A feltételes szabadság lehetősége a büntetés-végrehajtás rendjének megtartására ösztönzi az elítéltet.”

A szigorítás újabb teher a börtönöknek

A Bizottság szerint a feltételes valóban fegyelmező erővel bír a börtönökben, az elítéltek ugyanis nem akarják elveszíteni a „kedvezmény” lehetőségét.

„Ez pedig a mostani jelentős létszámhiánnyal küszködő intézetekben különösen fontos. Csak 2018-ban mintegy 1,5 millió munkaórás túlszolgálatra volt szükség, mert annyira kevés a börtönőr, van olyan intézet, ahol a felügyelők közel fele hiányzik.” – állítja a szervezet.

Fiatalkorúak kizárása

Különösen rossz ötletnek tartják az előterjesztés azon részét, amely súlyos bűncselekményeknél a 16 és 18 év közöttiek esetében is bizonyos esetekben már az ítélet meghozatalakor kizárhatná a bíró a feltételes lehetőségét, majd azzal magyarázzák, hogy Európai országok nem alkalmaznak ennyire súlyos szabályt a fiatalkorúakkal szemben.

„Jó okkal, hiszen a fiatalok, gyerekek büntetésének elsődleges célja az, hogy a helyes irányba fejlődjenek. Már az ítélethirdetésnél végérvényesen kimondani, hogy erre az állam képtelennek tartja őket, semmiképpen nem szolgálja a fejlődésüket, minden esélyt elvesz tőlük.” – írják.