Múlandó aranykor

„Nehéz lenne ma már kideríteni, hogy melyik kormánypárti politikus vagy lojális közgazdász, esetleg a jegybank elnöke beszélt-e először Magyarország újsütetű aranykoráról. Vérmérsékletük vagy a napi kommunikációs érdekeik szerint hol a közelgő elmúlásáról keseregnek, hol pedig a tartós fennmaradás esélyeit latolgatják – nézeteiket akár néhány napon belül is cserélgetve. A tét nem csekély: megőrizhetők-e azok a kétségtelenül jónak mondható makrogazdasági adatok, amelyeket az elmúlt években elértünk, vagy túljutottunk a csúcson, és most már a hanyatlás időszaka köszönt reánk?

A – társadalmi értelemben vett – aranykor már a sok filozófiai iskolába belekóstolt Vajda Jánost is foglalkoztatta, aki egyik versének címéül is ezt adta. A költő, akit  Ady Endre egyik előfutárjának tekintett, azt az elvitathatatlan tényt rögzítette, hogy »E világ törvénye a változandóság./ Jó helyébe rosszabb, rossz helyébe jó hág.« Félig-meddig ezt igyekezett cáfolni Patai Mihály, aki szerint a mostani időszak még nem nevezhető aranykornak Magyarországon, de akkor már igen, ha ez a lendület még 8-10 évig kitart. ”