Eurázsia korszakát éljük

„Amikor a Kelet és a Nyugat találkozásáról vagy a keleti és nyugati kultúrák elválasztásáról beszélünk, gyakorta utalunk egyfajta elhatárolásra, távolságra a két kontinens országai között. Az a gondolat, hogy Eurázsiát egységként is lehet kezelni, az utóbbi években kezdett ismét elterjedni, annak ellenére, hogy maga a koncepció nem új: a selyemútként ismertté vált kereskedelmi útvonal évszázadokon keresztül kötötte össze a két földrészt. Halford Mackinder brit geográfus, a geopolitika és a geostratégia tudományának egyik megalkotója a XX. század elején íródott műveiben Eurázsiát a világpolitika központi elemének nevezte, hiszen az általa megfogalmazott »heartland« elmélet szerint globális dominanciára tesz szert az, aki Eurázsia központi területeit irányítja.

[...]

A XXI. századra egyértelművé vált, hogy egy új világrend kialakulása van folyamatban, amelynek középpontjában Eurázsia áll. Napjaink geopolitikai, gazdasági, technológiai, innovációs és társadalmi átalakulásai alapjaiban változtatják meg a jövőt, új kihívások elé állítják a jelent. Közös célunk a már említett hosszú távon fenntartható fejlődés, amelynek sikeres megvalósításához összehangolt nemzetközi együttműködés szükséges, amit nemcsak gazdasági, pénzügyi, jogi, társadalomtudományi, hanem geopolitikai szempontból is vizsgálni kell.

Magyarország számára az együttműködésre épülő eurázsiai koncepció pozitív hatású, hiszen az ország – ezzel együtt a V4 és a kelet-közép-európai régió – stratégiai elhelyezkedéséből kifolyólag a folyamatok aktív részesévé, formálójává válhat.

A történelem során – gondoljunk csak az ókori hatalmakra vagy a felfedezések korára – a stratégiai előnyök egyik legfontosabb forrása a tengeri hatalom volt, amely a kereskedelem és a külpolitika terén is meghatározta egy-egy korszak hatalmi viszonyait. Ezzel szemben Eurázsia szárazföldi egysége, a mintegy 9000 kilométer hosszú, egybefüggő földterületen fekvő kontinens felemelkedése és az ebből fakadó hosszú távú együttműködés megerősödése Magyarország és a kelet-közép-euró­pai térség számára is új korszakot és lehetőségeket hozhat.”