Elmaradt a lázadás éve, sőt, pont a szövetségesei ellen lázadnak szerte a világban.
„Mindenkit, akivel magát egy platformra helyezi, aki a hozzá hasonló erőszakos, Európa-ellenes, illetve illiberális politikát viszi, saját hazájában épp szorongatják. Az amerikai képviselőház Donald Trump közjogi felelősségrevonását kezdeményezte, Boris Johnsont a független brit igazságszolgáltatás és nála felelősebb politikusok akadályoznak meg a nemzetük végleges tönkretételében. Az oroszok által is finanszírozott Salvini, Orbán Viktor »hőse« kihívta az olasz népet, és vereséget szenvedett, kiszorult a kormányból, amit vezetni akart – a népszerűsége pedig azóta is folyamatosan csökken. Az ibizai videóba belebukó volt osztrák alkancellár, Orbán nagy barátja lassan nem csupán politikai karrierjét veszíti: kiderült, hogy amellett, hogy a magyar miniszterelnökhöz hasonlóan a hazáját próbálta kiárusítani az oroszoknak, havi tízezer eurót költött el az adófizetők pénzéből magáncélokra, luxuscikkekre. Lassan már szabadlábon sem maradhat.
Bár sokszor tűnik úgy, hogy a populistákat érvekkel és tiszta politizálással nem lehet legyőzni, pont a fenti példák mutatják, hogy ha működnek a fékek és ellensúlyok (például ha a bíróságok függetlenek, a média pedig szabad), a társadalom pedig ellenáll a gyűlölködő népbutításnak, és megszervezi magát, erőt mutat, akkor a saját országukat leuralni és kifosztani akaró politikusok csak ideig-óráig érezhetik nyeregben magukat – mielőtt végleg a történelem szemétdombján találják magukat.”