A boldogító igen helyett idegenrendészeti őrizet várt egy marokkói férfire
A mézes hetekről lemondhat, kitoloncolásra készülhet.
Ők a bíró és az esküdtszék: szerencsére a végrehajtás joga még nincs a kezükben.
„Ilyesmi persze aligha fordulhat elő, hiszen immár évszázadok óta a felvilágosult Európában élünk, a hívőknek a templomban a helyük, avítt, középkori társadalmi tanításaikkal együtt. Valahogy úgy, mint vöröses kommünök idején. Ezzel szemben nem jár szilencium a mainstream européer világ szerint kizárólagosan civilnek mondható NGO-knak, azaz az ideológiai vértezetben pompázó liberális nehéztüzérségnek. Sőt. Ezúttal azt érezték fontosnak, hogy egy uniós tagállamban az EP-választáson ötvenhárom százalékos társadalmi felhatalmazást szerző párt politikusának alelnöki pozícióját torpedózzák meg, az egyébként rossz emlékű LIBE bizottságban, illetve más posztoknál, karöltve a magyar ellenzékkel. Történik ez annak dacára, hogy a pozíció az írott és íratlan parlamenti szabályok alapján járna Hidvéghi Balázsnak. Apró kitérő a szokásjogról: csakis így lehet országgyűlési alelnök itthon a voksoláson csúnyán leszereplő MSZP részéről Hiller István vagy éppen a jobbikos Sneider Tamás.
A Soros-féle kommandót mindez nyilván nem érdekli, akárcsak korábban a nekik járó uniós támogatások megháromszorozásának követelése esetében – ami anyagi szempontból legalább magyarázható húzás volt –, ezúttal is a demokrácia kereteit meghaladva próbálnak nyomást gyakorolni egy elméletben demokratikus intézményre. Az aggasztóan balra tolódó Néppárt kapcsán némi reményre ad okot, hogy az álcivil szervezetek össztüze ellenére nem kavarták le Hidvéghit. Azt azonban, hogy a boszorkányüldözésnek beillő húzásai miatt itthon nem túl jól csengő nevű LIBE bizottság végül hogyan dönt, csak később tudjuk meg.
Az eset mindenesetre kirajzolja, hogyan, illetve milyen politikai és ideológiai megfontolások mentén dolgozik az elvileg a politikától függetlenül működő »civil« világ Brüsszel környékén. Az arrafelé szívesen látott szerveződések az európai értékek érvényesülését kérik számon szinte mindenkin, aki él és mozog, ám arról, hogy ezek az értékek pontosan mit takarnak, nos, arról már ők döntenek. Ők a bíró és az esküdtszék – szerencsére a végrehajtás joga még nincs a kezükben.”