„A Magyar Nemzet publicisztikai rovata Hírünk a világban címmel indított sorozatot, amelyben többször idéztük Illyés Gyulát, aki a sporteredményekről azt állította, azok csak Nisben és Montevideóban fontosak, Nyugaton ott vannak az emberek lelkében, ahol a napilapokban: az utolsó oldalon. A vélemény 1943-ból származik. 2019-ben mennyire érvényes?
Már régóta nem az, óriási a változás. A sport multimilliárdos üzletággá vált az elmúlt évtizedekben, és ez a folyamat egyre erősödik. Amerikában mindez jóval korábban indult, de az utóbbi tizenöt évben már Európára is jellemző, hogy a leggyorsabban és legdinamikusabban fejlődő ágazat a sport, amely ráadásul minden, hozzá kapcsolódó területre pozitív hatást gyakorol. Magyarországon e felismerés előbb megszületett, mint a kontinensen, a kormány ezért is támogatja kiemelten a sportot. A virágzó magyar gazdaság is sokat köszönhet annak, hogy a sportturizmus keretében tíz-, sőt százezrek látogatnak hazánkba, ezáltal megismerik, megszeretik az országot és Budapestet.
A kritikusok szerint viszont éppenséggel a sport köszönhet túlságosan is sokat a gazdaságnak, azaz a központi támogatásnak. Olyannyira, hogy a sportgazdaság szinte már ellenzéki tereppé vált, miközben például a „kultúragazdaság” kifejezés alig használatos.
2010 óta valóban stratégiai ágazat nálunk a sport, ami nagyon helyes és örömteli, mert egyébként is világjelenség, hogy egyre több hivatás, szakma orientálódik, szakosodik a sport irányába. Hihetetlenül hangzik, de így van: a mai világban minden tizedik ember közvetlenül vagy közvetetten a sportban, a sporthoz kapcsolódva dolgozik. Nézzünk csak meg egy átlagos magyar családot: azt látjuk, hogy szinte mindenki életét érinti, befolyásolja a sport. Mi régóta sportnemzetként tekintünk magunkra, de sportoló nemzetté is szeretnénk válni.”