A fél várost keresztül-kasul lezárják, kis túlzással minden járat érintett
Két legény lesz talpon a vidéken: a kettes és a hármas metró.
Budapest a kontinens belsejében helyezkedik el, jelentős édesvíz bázison. Maholnap e két körülmény rendkívüli, sorsmeghatározóan szerencsés tényező lesz.
„Budapest az elmúlt negyed évszázadban teljesen elveszítette ipari jellegét. Ha van ipar, akkor legfeljebb a filmipar fejlődött itt. Ám ez inkább a gazdaság nem kézzelfogható termékeket előállító puha tartományába illeszkedik. Ahogy szinte minden, ami az utóbbi időszakban Budapestet jellemzi. Európa globális funkcióváltozásának szélsőséges példája Magyarország, s azon belül a főváros. Ma már a szolgáltatóipar, a kereskedelem meghatározó, s ha a városnak valamiféle arculati értékekkel bíró gazdasági szegmensét kell kijelölni, akkor a hozzáadott értéket előállító kultúra, tudásipar, élménygazdaság, növekvő mértékben a kreatív gazdaság tekinthető jellemzőnek. Mindezek az építős, gyártelepítős hardverfejlesztő szemlélettel szemben a városi szoftverfejlesztő hozzáállást kell erősítsék. Igaz, Európa tendenciáit látva, ez a legerőteljesebb versenytematika, hiszen a gyártás harmadik világba történt kiszervezése miatt Európa nagyvárosaiban ma már szinte mindenütt ugyanezek a komponensek a meghatározók.
Ha Budapest mint márka alapértékeit vesszük szemügyre, akkor a víz (Duna, fürdők, ásványvizek), a kultúra (elsősorban zene, irodalom), a város fekvéséből adódó szépsége, az elmúlt tíz év felfokozott turizmusáradata révén, elsősorban a kontinensen kívülről érkezőkben mindinkább Budapesthez is hozzátapadó, valamiféle régi nemes és mélyen kulturált életforma képzetei az uralkodóak.
Nekünk ezekre a meglévő képzetekre kell építkeznünk -- elsősorban a kreatív ipar innovatív működése valamint a tudásipar, az oktatás magasszintű fejlesztése révén. Ez utóbbi téren -- a világ első 500 egyetemének rangsorában sem tudhatunk már egyetlen hazait sem — bőséggel lesz tennivalónk. Stratégikus tervezés e tényező mellett nem mehet el érvényes válasz nélkül.
Aki utazik, látja, hogy a világban sokfelé a pénz áramlása nagyságrendekkel hatalmasabb, kézzelfoghatóbb, mint nálunk, városok százaiban forog százszor ennyi építődaru az égen. Európa süllyed, benne Budapest várható és remélt felfutása kizárólag a kontinens összefüggésében mutatkozhat jelentősnek, Kína, India, Latin-Amerika, USA, Kanada városfejlesztései teljesen más léptéket képviselnek, mint ami itt várható. Ám ennek is jelentősége van, s elsősorban a mi számunkra van meghatározó hatása. Budapest a kontinens belsejében helyezkedik el, jelentős édesvíz bázison. Maholnap e két körülmény rendkívüli, sorsmeghatározóan szerencsés tényező lesz. Tudjunk róla és számoljunk velük.
Azt, hogy mi hova és mikor épüljön, Budapest egyes városrészei milyen (lakó, logisztikai, rekreációs, turisztikai, ipari, közlekedési) tartalmakat kapjanak, azt majd csak mindezen stratégiai alapok meghatározása után lesz módunk helyesen kijelölni.
Summázat hét lépésben:
1.) Jó, azaz össztársadalmi nézőpontú (város)kormányzati alapelvek
1.) Globális szerepvállalás, lokális értékek érvényesítése
2.) Metropolisz- és nem várostervezés
3.) Budapest közlekedési kapcsolatainak erősítése Európa szomszédos régióiba
4.) Felkészülés a felmelegedés várható ökológiai és társadalmi kihívásaira
5.) Komplex energetikai városterv
6.) Szoftver jellegű, tudásipari városfunkció erősítése
7.) A városon belüli helyszínek funkcionális kijelölése”