Zöldség

„Európa népe ugyanis, ha végzetesen megkésve is, de lassan ráébred arra, hogy történelmének legkegyetlenebb játszmáját játszották el vele a világ urai. Identitásának most már harmadik generációnál tartó teljes feladása ugyanis halálos csapdába hajszolta az elmúlt hetven év során.

E csapda lényege, hogy a fausti alku beteljesedni látszik, a fizikai élvezetek kielégítésére alkalmas anyagtömeg végtelen, féktelen, mértéktelen hajszolása során létének legalapvetőbb talapzatát veszíttette el. A létfenntartás, a fajfenntartás és a területért való küzdelem hajtóerői nemcsak eltűnni látszanak belőle, de az azonosságmentesség híg multikulturális moslékán felnevelkedő most már harmadik generáció láthatólag azt sem tudja, hogy mit nem tud. Tagjai tehetetlen bábfigurává változtak, amelyek engedelmes munkaerő- és fogyasztóerő-állatok hatalmas csordájaként mindeddig precízen végrehajtották a globalogazdi minden parancsát.

Ám míg eddig ezért cserébe viszonylagos jólétet (értsd: ízletes moslékot), látszólag rendezett viszonyokat, átlátható, kiszámítható hétköznapokat kaptak, ennek most brutális gyorsasággal vége lett. Európa végfelszámolása most már olyan leplezetlen kegyetlenséggel mutatkozik meg, hogy ez az európai, magát eddig úgy-ahogy kereszténynek képzelő fehér ember maradéka számára is lassan feltűnik, sőt mintha már nemtetszésének is képes lenne hangot adni. Ám e »hangadás« ma igen-igen komoly korlátokba ütközik.”