A bigott

„Nem értem Heller Ágnest. Miért kell rólunk hazudni, ferdíteni a lengyeleknek, az európaiaknak, a világnak? Kinek akarja bebeszélni és miért, a migráns-muszlim-invázió idején, hogy a lengyel jó keresztény, a magyar még annak sem jó. Nem volt elég neki, hogy a negyven évnyi diktatúra alatt a magyarság önazonosság-tudatát, történelemi ismereteit, hagyományait akarták kiírtani? Ezt akarja folytatni? Nem bírja abbahagyni?

Betiltották szent ünnepeinket. Például Szent István királyunk napját az alkotmány napjává, a sztálinista alkotmány napjává nevezték ki. Szent királyaink neve elől levették a szentet. Lett belőlük csak István, László, Imre. Nagy Lajos király neve elől elvették a Nagy nevet, mert ez Anjou királyunk alatt három tenger mosta határainkat. (Persze, tudom, csak Nagy Lajos birodalmának határait mosták, és csak két tenger volt az, de a hagyomány az hagyomány!)

És ők, az »antikommunisták«? A Szent Koronát az SZDSZ értelmisége svájci sapkának nevezte, az alja micisapkázott. Ezekhez tartozott és tartozik most is Heller Ágnes. A kommunisták, a bolsevisták mindig is a történelemhamisítás és átírás nagy mesterei voltak. Ebben az ólban dagonyázik Heller Ágnes.”