Robban-e a puliszka?
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
Érthetetlen módon nem akarnak eltűnni a történelem szemétdombján, hanem újratermelődnek.
„Persze, tudom, hogy ott vannak Nyugaton a »’68-asok«, akik egy-két pohár bor után Internacionálét énekelnek, rosszabb esetben Marx-szobrokat avatnak kontinensünk nagyvárosaiban; akik példaképek lehetnek, követendő utat kínálhatnak, ami megkönnyíti a mi kommunistáink helyzetét. De mégis megdöbbentő az, hogy valami érthetetlen módon nem akarnak eltűnni a történelem szemétdombján, hanem újratermelődnek. Új és új követők érkeznek – akár huszonévesek is. Ez a tény azért, valljuk meg, több mint ijesztő. Leginkább, ha a magyar történelmet szemléljük, pontosabban a föld alatt bujkáló Lenin-fiúkra gondolunk, akik egy válság apropóján hatalomra jutottak, és olyan terrort folytattak, amely több volt, mint történelmi bűn.
Most pedig itt vannak és hangosak a mi marxistából lett liberálisaink is, akik jól láthatóan ismét a gyökereikhez térnek vissza. Talán nem kell sorolnom a neveket, de három meghatározó gondolkodót, politikust azért leírnék. Tamás Gáspár Miklós, Demszky Gábor és Heller Ágnes. És persze még tucatnyi megmondóember idebiggyeszthető, de értelme annyiból nincs, hogy a megjelölt figurák szépen mutatják a visszaváltozás folyamatát.”