Haragos barátok

„Ez már nem az a régi világ, amit úgy-ahogy megismertünk. Az amerikai elnök nyíltan utasítja szoros szövetségesét, Németországot arra, milyen gazdasági kapcsolatokat ápoljon, és kinek fordítson hátat, Berlin pedig kuszán védekezik, szuverenitását hangoztatva.

Egyik nemzetközi klub sem működhet vita nélkül, mert az ember mégis zsörtölődő és küzdő természet, ám van egy bizonyos, mindenki által ismert módszer, amelynek során bársonyba csomagolják a kést, s úgy szúrnak vele, nehogy összevérezze a kárpitot. Most nem volt semmi, csak a tiszta acélpenge Donald Trump kezében.

A német–orosz energetikai viszony valóban érdekes, főleg akkor, ha Berlin másokat ostoroz, amiért Oroszországgal szóba áll. Egyszerű porhintés, amely hosszú távon mégis sokkal jövedelmezőbb, mintha máshonnan vennék a németek a gázt. Mondjuk onnan, ahonnan Donald Trump szeretné, kicsit drágábban, de politikailag sokkal védhetőbben. Maga az elmélet hidegháborús gondolkodást mutat, a nagy tömböket, amelyek kialakítják érdekszférájukat, ideológiájukat, és nem lehet átmenet a kettő között.

Csakhogy ezen a sematikus világon már rég túl vagyunk. Oroszország vérbeli kapitalista állam, Németország és az Egyesült Államok is, s Kína is csak azért használja a kommunista lózungokat, mert ez az elméleti alapja a népköztársaság létezésének, a gyakorlatban minden jüant az élére raknak. Majd megállapodnak Németországgal, hogy az amerikai büntetővámok okozta kiesést együtt fogják helyrehozni, új megállapodásokat kötnek, ahol nyoma sincs semmiféle ideológiának. Mert nem szabad, hogy legyen.”