Lakájok

„A Demokratikus Koalíció kifejezetten örülne, ha közvetlenül Brüsszel osztaná el a Magyarországnak járó uniós forrásokat, és a folyamatból egyszerűen kihagyná a nemzeti kormányt. Mindezt – kellő kéjjel az ábrázatán – Niedermüller Péter, a párt alelnöke jelentette ki egy hétfői sajtótájékoztatón. Csodálkozik-e még bárki is, miért veszi körbe akkora közutálat a Gyurcsány-felekezetet?

A tenyérbemászó ember pár hete, az elsöprő Fidesz-győzelem után már aggodalmaskodva figyelmeztetett: nem árt, ha tudjuk, hogy az unió vezetőinek fogytán a türelme a magyar kormány politikájával szemben.

Ha Orbán Viktor így folytatja tovább, megnézhetjük magunkat… Ne lepődjünk meg, ha az EU egyszer csak megunja a „jogállamiságot sértő kormányzati munkát”. Ő mindenesetre már most szól… (Gondolom, főnökének, Láriferinek sem tetszik a magyar kormány; de neki inkább azért, mert nem ő vezeti – a szerk.) Meg azt is mondta akkor az idvezült politikus, hogy 2020-tól a jogállamiság iránti elkötelezettség lesz majd a feltétele annak, hogy ki kaphat a kohéziós pénzekből. Az EP már döntött a civil szervezeteket támogató alap létrehozásáról, s ezek működtetésére is lehet majd pénzt kérni. Persze – kuncogott a szűk emberke – ebben mi aligha leszünk érintve, hehe…

Pár hete Boross Péter egykori miniszterelnök arról beszélt az Echo TV-ben, hogy a nemzetrontó ciklusokat maguk mögött hagyó politikusok még ma is mennyire akadályozzák az ország fölemelkedését. Felidézte azt a történelmi csodát, amit Bethlen István kormánya tett Trianon után a megcsonkított országgal.

– Mi lett volna – tette föl a kérdést –, ha az akkori ellenzékben ott ül Károlyi Mihály és Kun Béla? Mai helyzetünk jóval nehezebb, hiszen a Brüsszelben ármánykodó magyar politikusok egyfolytában saját hazájuk ellen tesznek. – A most örvendező Niedermüllert sem mulasztotta el megemlíteni.”