Rendpárti oktatásra van szükség. Interjú.
„Ne tagadjuk, puskaporos hordón ülünk, van még mit tenni romaügyben. Keveset beszélünk róla, de miközben a népességen belül 8-10 százalékos a cigányság aránya, az óvodás korosztályban a gyerekek 20-25 százaléka roma. Mekkora probléma ez?
Örülök, hogy ezt az adatot szóba hozta, mert nagyon sokan nem akarják megérteni azt, hogy a demográfia milyen mértékben hat ki mindenre. A kormány nagyon-nagyon nehéz környezetben próbál ezzel a dologgal valamilyen formában, valamilyen irányba mozogni. Kulcskérdés, hogy az óvodás korosztályban meglévő 20-25 százaléknyi romával mit kezd az ország, hogy velük mi, és hogyan fog történni. Itt is sutba kell dobni az erőltetett politikai korrektséget, mert ma Magyarországon 10 nehéz sorsú gyerekből 7-8 biztosan cigány. Általánosítani persze továbbra sem szabad. Nagyon sok nehéz sorsú nem cigány gyermek, nagyon sok nehéz sorsú nem cigány család is van, de valójában a tendenciákat kellene látni. Ha a nehéz sorsú nem cigányok száma jóval kisebb mértékben nő, mint a nehéz sorsú cigányok aránya, akkor az mutatja azt, hogy egyébként mindenféle beavatkozás, ami ahhoz kellene, hogy itt valamerre jussunk, az nem kizárólag a cigányokat kell, hogy érintse, de a cigányokra fog leginkább hatást gyakorolni, ha eredményes lesz. Mondok egy konkrét példát: nagyon helyesen és példamutatóan bevezették az ingyenes iskolai étkeztetést a rászorulók számára, amellyel a kormány nem azt mondja, hogy csak a cigányokat akarja etetni, de minden évben jóval több azoknak a gyerekeknek a száma, akik elsősorban a cigány közösségekből lesznek részesei ennek a jó kezdeményezésnek. Az intézkedés nem a cigányoknak szól kizárólag, hanem a nehéz sorsúaknak, viszont az intézkedés gyakorlatilag érdemben segít a nehéz sorsú cigány családok gyerekein is. Valójában az, hogy a kormány nem kezd semmit a gyermekszegénységgel, az önmagában nem igaz. Kimondottan becsülöm a kormányban azt, hogy az elmúlt 8 év során megpróbált olyan intézkedéseket hozni, amelyek túlnyomórészt a cigány családokon segítenek, de javarészt anélkül, hogy determinálták volna, hogy azok kimondottan, vagy kizárólag nekik szólnak. Például az egész napos iskola sem kizárólag a cigányoknak szól, de én cigány emberként nagyon örülök annak, hogyha délután 4-ig a cigánygyerekek is az iskolában vannak, mert akkor azzal csökkenteni tudom a csellengést, csökkenteni tudom annak az esélyét, hogy egyébként a gyerekek hasztalanul, vagy valami hülyeséggel töltsék a napjuk egy jól meghatározható részét. Az ingyenes tankönyv is ugyanez az eset, vagy a már minden iskolatípusra kínált ösztöndíjak is. A szándék, az intézkedések, az elképzelések, azok abszolút jó irányba vezetnek.
Megcáfolható-e az a liberális narratíva hitelesen, hogy a feltételek nem ugyanazok mondjuk Budán és Nyírlugas-alsón? Mindegy-e, hogy egy cigány gyermek Budán jár általános iskolába vagy Nyírlugas-alsón, ugyanazt az oktatást kapja, ugyanazokból a tankönyvekből tanul? És ha igen, miért van az, hogy Nyírlugas-alsón többen szakadnak le, mint Budán?
Egyértelműen megcáfolható, ha az alapcélt nézzük. Ugyanaz az oktatás, a tankönyv, az ingyenes étkezés mindenhol. Mindig azt a példát hozom, hogy Arany Jánostól a Toldit Gyöngyöspatán is meg kell tanulni, meg a II. kerületben is. Azt, hogy ezt milyen feltételek és milyen körülmények segítik, vagy nehezítik, arról lehet rengeteget vitatkozni. Engem sokkal inkább maga a kimenet érdekel. Elvárható-e az, hogy első osztály végén írjál és olvassál? Azt gondolom, hogy igen. Lehet, hogy a II. kerületben jobb a tanár, ott van elektronikus könyvtár, de Nyírlugason meg talán jobb focizni az unokatesókkal, több idő jut az osztálytársakra, közelebb lakunk egymáshoz, stb. Alapjában véve maga a cél, ami miatt az iskola létezik, ami miatt az iskola létrejött, annak ugyanannak kell lennie. A kimenetnek is. Egy nyolcadik osztályos gyereknek a II. kerületben, meg Nyírlugoson is hellyel-közzel ugyanazt kellene tudnia. Nem a magyar oktatás tehet arról, hogy ez valójában nem feltétlenül van így. Semmi nem determinálja azt, hogy a nyírlugasi iskolából csak alacsony intelligencia-hányadosú és rossz gyerekek jönnek ki. A liberális narratíva nagyon szereti áttolni a felelősséget a pedagógus társadalomra, és az iskolafenntartókra, miközben az oktatás önmagában ugyanazokat a feltételeket kellene, hogy jelentse: osztályterem, tanár, diák, szülői értekezlet, szögmérő, tankönyvek, énekkar. Nem igaz, hogy az iskolák többsége ne tudná azokat a minimumfeltételeket biztosan kínálni, amelyek között megtanulható Arany János verse, kiderülhet, hol van Mozambik, vagy éppen megérhető a Pitagorasz-tétel.
Akkor hol a hiba?
Rendpárti oktatásra van szükség. Mert bármennyire is tagadják a liberálisok, ma Magyarországon a születéstől egészen húsz éves korig, függetlenül attól, hogy milyen társadalmi csoportba, és függetlenül attól, hogy hova, milyen településre születik valaki, a kormány lehetővé tette, hogy az oktatás ugyanaz a minimumszolgáltatás legyen mindenhol. Ugyanúgy jár az ingyenes tankönyv, az ingyenes étkezés a rászorulóknak, kötelező az óvoda és az iskola mindenkinek, stb. A gond abban áll, hogy a kormány 14-16 éves korodtól nem állhat oda melléd, nem hozhatja meg helyetted a döntést egyes helyzetekben. Te döntöd el, hogy, drogozni fogsz, vagy sem, hogy szülsz-e gyereket, vagy sem, hogy tanulsz-e 16 éves korod után is, vagy sem. Legyél cigány, vagy a többségi társadalom tagja, ezekben a helyzetekben neked, az egyénnek kell döntéseket hoznod. Rendpártiságra van szükség az oktatásban. Pont a cigány közösségek azok, ahol nagyon-nagyon kell a tudatosság. Ahol nagyon meg kell értetni a gyerekekkel és a családdal azt, hogy a lehető legtöbb dolognak a leginkább megfelelő irányba kell eldőlnie. Konkrét példa: Törökszentmiklóson a tehetséges cigányfiú nemcsak a városi ünnepségen mondhat verset, nemcsak leérettségizik, nemcsak sokak példaképe már most is, de tovább akar tanulni, és a fél város dolgozik azon, hogy ösztöndíjat találjunk a számára. De ezt a döntést ő és a családja hozza meg. És a helyi közösségben mindenki hálás érte. Polgármester, roma vezető, projekt-menedzser, szomszéd gyerek édesanyja. Máshol ezek a döntések sokszor nem születnek meg, még akkor sem, ha egyébként nem lennének elérhetetlenek a valódi változást hozó célok, de nem vállalják fel a küzdést, vagy akár a saját környezettel való szembefordulást.”
Az új magatartásformák ugyanúgy terjednek, mint a járványok, és a 21. századra a túlzások vették át a főszerepet az emberi viselkedés alakításában; az ok az „egyharmados kisebbségek” és a „szuperterjesztők” felemelkedése – állítja önkritikus könyvében Malcolm Gladwell.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Az ESG, azaz a fenntartható szempontok szerinti teljesítmény javítása érdemben segíthet a tőkeköltségek csökkentésében, különösen részvénykibocsátásoknál, de az eredmények ágazatonként, vállalatmérettől és földrajzi helyzettől függően jelentősen eltérhetnek. A kérdés az, hogy elég-e egy jó ESG-értékelés ahhoz, hogy tartós pénzügyi előnyt teremtsen.
Átlagosan 21,2 százalékkal tervez a kormány.
Tizenhat év alatt nem lehet majd hozzáférni az oldalakhoz.
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
