Összetartozunk

„Meg kell tudnunk értetni a szlovákokkal, románokkal, szerbekkel, horvátokkal, szlovénokkal és osztrákokkal, hogy nekik is jó esélyt kínál az összetartozás. A magyarság legújabb döntésével szembeszállt az európai végzettel, úgy döntött, nem csatlakozik a kihalni és feloldódni készülő népekhez, hanem ragaszkodván múltjához és jelenéhez, jövőjének alakítását a maga kezébe veszi. Magyarként akar megmaradni azon a földön, ahol ősei is éltek. És amennyiben a szomszédos népek lakói úgy gondolják, ők is szeretnének megmaradni annak, aminek születtek, hiszen éppen száz éve lesz két év múlva, hogy önazonosságuk legnagyobb diadalát ünnepelhetik, akkor a magyarokban nem ellenfelet kell látniuk, aki bármikor ellenük fordulhat, hanem olyan szövetségest, aki épp ebben a vonatkozásban mára erősebb lett az átlagnál.

Az erősnek barátai vannak, a gyengének ellenségei. Trianon első száz éve a siratással telt el, ami annál is jobban elgyöngítette a magyar nemzetet, mint amit rámért a történelem. Ezen kell két év múlva túljutni, ezért kell két év alatt megtanulnunk a közép-európai fölemelkedés leckéjét. Három választási ciklus háromszoros rekordjával kristályosodott ki a magyar öntudat modern megfogalmazása, ami a jelek szerint a jövőben tovább erősödik. Szellemi és lelki értelemben Európa legerősebb nemzete lettünk, és ha ezt a képességet a szeretet és az összefogás erejével szűkebb és tágabb régiónk fölemelésére is hasznosítjuk, akkor messze túlszárnyaljuk a bús és szűk évszázadot.”