Az Európai Unió és az ENSZ elérkezettnek látja az időt arra, hogy deklarálják: a nemzetállamok korának vége, s azokat az európai országokat, amelyek eme nézettel nem értenek egyet, kényszeríteni kell.
„A történelem úgy hozta, hogy létezik egy globális egyetértés, amely azon alapul, hogy a különböző hatalmi koncentrációk hozzá vannak rendelve egy nagyon is konkrét, jól körülhatárolható földterülethez. A nemzetállami hatalom legitimitásának egyik alappillére az, hogy egy adott állam egy adott területen szuverén módon dönthet. Az már természetesen más kérdés, hogy az adott döntéshozatali mechanizmus miféle értékrendet követ. Ám még a demokrácia eszménye is a területi elv sérthetetlenségén nyugszik.
Ha jól érzékelem, Brüsszel és az ENSZ a migrációhoz való viszony kapcsán új történelmi kísérletbe kezdett, s ezt nem tudom másként értelmezni, csak a nemzeti keretek között eddig működő állam legitim hatalmának és szuverenitásának megkérdőjelezéseként. Ha ugyanis egy állam nem dönthet szuverén módon arról, hogy kik lehetnek a polgárai és kik nem, ha nem dönthet szuverén módon arról, hogy kik léphetik át a határát és kik nem, akkor ez éppen az állami hatalmat megalapozó területi elvet teszi semmissé. Ez gyakorlatilag egyenlő a nemzetállami szuverenitás megszüntetésével. Egy olyan hatalmi igény, amely az államhatalmat eddig legitimáló területi elv helyébe a birodalmi elvet teszi.
Ha jól érzékelem, az Európai Unió és az ENSZ elérkezettnek látja az időt arra, hogy deklarálják: a nemzetállamok korának vége, s azokat az európai országokat, amelyek eme nézettel nem értenek egyet, a szolidaritás egyetemes erkölcsi törvényének az alapján kényszeríteni kell. Ennek a módja pedig az, hogy a demokrácia intézményének bizonyos döntési jogait, például bevándorlás-ügyben, ki kell venni a nemzetállami keretek közül, s létre kell hozni egy olyan nemzetek feletti joghatóságot, amely felülírja a nemzetállami szuverenitást. Ez lesz ugyebár a demokráciának egy új szintje, amely immár a nemzetállami kereteket meghaladja, s olyan kényszerítő eszközként fog működni, amellyel szemben a nemzetállam nem védekezhet. Természetesen túl kell lépnünk a nemzeti függetlenség 19. századi romantikus eszméin a kölcsönös és sokrétű függőségek bonyolult és átláthatatlan világában, ám a birodalmi elvnek és igénynek ilyen nyers és leplezetlen, ráadásul erkölcsi csomagba burkolt bejelentése eléggé aggályos. Nem csoda, ha sok magyarnak déjà vu érzése van. Mintha ezt már átéltük volna párszor, történelmünk folyamán.”
Az uniós tagállamok belügyminiszterei csütörtökön szavaznak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. Ha megszavazzák, a történelmi döntés az EU magyar elnöksége idején születik meg.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Miközben a kormányok óvatosságra intenek, Európa-szerte egyre többen vetik fel, hogy itt az ideje az Aszad-rezsim elől elmenekült szíriaiaknak visszatérni az országukba.
A lengyelek szerint az Európai Unió számára a biztonság minden lehetséges dimenzióban kiemelt jelentőséget kap majd.
Sean Pennt nagyon aggasztja az, hogy a két politikus hasonlóan gondolkozik számos fontos geopolitikai kérdésben.
És azt a kérdést senki fel sem teszi magának, hogy ez az ország egyébként miért is kap EU-s pénzeket – vagy ha ők kapnak, akkor velünk pontosan mi is a baj. Kohán Mátyás írása.
Az uniós tagállamok belügyminiszterei csütörtökön szavaznak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. Ha megszavazzák, a történelmi döntés az EU magyar elnöksége idején születik meg.
Michael McGrath állítja, nyitott a tárgyalásokra, de ugyanúgy kész elzárva tartani az uniós pénzcsapokat.
