„Lengyel haláltábor”

Ha például azt mondom, hogy orosz katona, az azt jelenti, hogy az illető katona orosz nemzetiségű, függetlenül attól, a spanyol polgárháborúban harcolt-e, vagy Szuvorov hadseregében Napóleon ellen. Csakúgy, ha lengyel haláltábort említek, az azt jelenti, hogy az a haláltábor lengyel, a lengyelek hozták létre, lengyelek vezették és lengyelek gyilkoltak ott.

Az igazság viszont az, hogy Auschwitzot és a többi haláltábort ugyan Lengyelország területén (is) hozták létre, de a náci hadsereg által elfoglalt területen a náci vezetés parancsára.

Az is igaz, hogy abban az időben nem volt ország, ahol a náciknak ne lett volna kollaboránsuk, de nem ez a döntő. A döntő az, hogy ezeket a haláltáborokat a nácik hozták létre, s a nácik gyilkoltak ott. A nácik. Többségük német volt, igen, de ez nem zárja ki más nemzetiségűek részvételét, ezért nem nevezhetők e táborok egyszerűen német haláltáboroknak sem.

Egy Bach is német volt, vagy II. Frigyes, de akár Willy Brandt is, de nekik mi közük ehhez? Vagyis korrektül különbséget kell tenni a nácik és a németek között. Nyelvi szempontból tehát az volna a helyes, ha náci haláltáborokról beszélnénk, csakúgy, mint a Gulag sem volt orosz, hanem szovjet.

A náci ugyanis nem nemzetiséget jelent, hanem egy ideológia követőjét.

Sajnos túl gyakran hanyagul, pongyolán használjuk a nyelvet, közömbösen odavetünk valamit, amit – pars pro toto – rövidnek és jellemzőnek tartunk, nem törődve a nyelvi eszközök pontos értelmével, s nem törődve azzal, hogy mondandónk ennek következtében nem fedi a valóságot.