„A birodalom három alappillérre épül. Az első az a globális pénzhatalmi rendszer, ami a dollár mint világpénz, „planetáris hidraulikájának” pénzszivattyúin keresztül szív el hatalmas összegeket a világtól. A Bretton Woods-i rendszer keretein belül az amerikai birodalom vállalta, hogy a dollár mint világpénz stabilitását az aranyhoz való lehorgonyzásával, rögzített árfolyamával garantálja.
Ám e garancia 1971-es felfüggesztésével a csaknem fél évszázad folyamán nagyjából százezermilliárd dollárnyi összeget pumpált át automatikusan a világ dollárban tartalékoló országaitól, vagyis lényegében a világ egészétől, hiszen a világ devizatartalékainak a hetvenhárom százaléka most is dollárban van jegyezve, ötven éve pedig kilencvenhárom százalék volt ez az arány. A másik pillér a hadászati erő, amelyen keresztül a birodalom, ha úgy adódik, minden olyan törekvést katonai erővel semmisíthet meg, ami a pénz és kereskedelem közvetítő mezőinek birodalmi ellenőrzése alól próbálná kivonni magát. És végül, de nem utolsósorban, a globális véleményhatalmi diktatúraként üzemeltetett planetáris médiarendszereken keresztül tudja a birodalom a világra kényszeríteni azt az elbeszélési módot, narratívát, amely lehetővé teszi az ellenállás lecsillapítását a hamis világértelmezési logikákon keresztül.
A rohamosan növekvő és most már egyre nyilvánvalóbb módon kezelhetetlen adósság, ez a gigantikus „negatív vagyon” azt jelezi, hogy a birodalom már csak olyan magas fajlagos költségekkel képes üzemeltetni ezt a gépezetet, amit a világ már nem hajlandó megfinanszírozni, és a birodalom értelemszerűen nem tudja a világot erre már rákényszeríteni. Igen veszélyes csapdahelyzet van tehát kialakulóban, amit csak egy egészen új logikára épülő globális hatalmi egyezség lenne képes kezelni, ám ennek körvonalai egyelőre távolibbak és bizonytalanabbak, mint valaha. Módfelett kalandos idők jönnek tehát.”