Több ezer Fidelitas-aktivista vesz részt a kampányban

„Felmérések igazolják, hogy a magyar fiatalok kiábrándultak a politikából. A 2016-os ifjúságkutatás szerint a politikai érdeklődésük 2000 óta tavaly volt a legalacsonyabb, a  Millennial Dialogue pedig arra mutatott rá, hogy a politika iránti fogékonyságuk nem csupán önmagában, hanem regionális összevetésben is rendkívül alacsonynak bizonyul. Ezt hogyan értékeli?

Sokan valamilyen óriási problémának állítják be, hogy a fiatalokat nem érdekli a politika, de legyünk őszinték: a többség egyetemre jár, szórakozik, emellett pedig van egy szűkebb réteg, amely aktívabb, és az idejét hajlandó arra fordítani, hogy a politikai közösség céljaiért dolgozzon. Természetesen előfordulhat egy-egy olyan esemény, amely egy pillanatban nagyobb tömegeket mozgat meg. Az én generációm számára ilyen volt a 2002-es választás, akkor sok fiatal lépett be a Fidelitasba, de ez abban időszakban sem önálló, elszigetelt folyamatként jelentkezett. Egybeesett az idősebb korosztály aktivizálódásával is, gondoljunk csak a polgári körök megjelenésére. A rendszerváltás körül vagy után születettek generációjára azonban már egy új alapattitűd is jellemző: többségünk patrióta, szabadságpárti és demokrata. Ez az alapvetés, a többin vitatkozhatunk. Legfőbb célunk, hogy azokat a fiatalokat szólítsuk meg, akik szimpatizálnak a polgári oldallal. Vannak, akik azért jönnek, mert érdekli őket a politika, és vannak ambícióik, míg mások csak keresik az azonos értékrendű közösségeket. Azon viszont nem lepődöm meg, ha egy baloldali beállítottságú fiatal kiábrándult, hiszen jelenleg neki nincs érdemi választási lehetősége. Az ellenzéki pártok ténykedése nehezen értelmezhető. 

Ezek szerint a mostani politikai klíma nem járul hozzá a korosztály kiábrándultságához? Az elmúlt években végzett ifjúságkutatások résztvevőinek a politikáról a korrupció, a hazugság és a csalás jutott eszébe.

Ez nem újdonság, ezer évvel ezelőtt is pontosan ezek a szavak jutottak eszébe az embereknek a politikáról. Nyilván a kormányon is sok mindent számon lehet kérni. Ugyanakkor ha megnézzük, hogy a mostani kabinet mit tett le az asztalra az elmúlt csaknem nyolc évben, és azt összehasonlítjuk az ellenzéki pártok utóbbi években tapasztalt és 2010-et megelőző nyolcéves tevékenységével, akkor belátható, hogy ég és föld a különbség.”