MSZP-s Karácsony

„Karácsony már többször és több helyen is próbálkozott, mint Havas Baukó Évánál, de neki több sikere volt, mint a vérnősző Henriknek. Tán azért, mert akiknél ő próbálkozott – Bajnai, Gyurcsány, Mesterházy, Molnár – nem rendelkeznek oly szilárd erkölcsökkel, mint a tanár úr által kiszemelt hölgyek.

Úgy tűnik, most ismét megütötte a főnyereményt. Mert – miközben igen jól szórakozunk a libsik bénázásán – vegyük észre, hogy hősünk ügyeset húzott. Mint miniszterelnök jelölt felkerül ugyanis a párt listájának első helyére, ami a jelen állás szerint biztos parlamenti helyet jelent számára. Szigetvárival ez a veszély nem fenyegette. Újabb négy évig nem kell dolgozni.

Karácsony érdekes figurája a magyarisztáni rögvalóságnak. 2002 és 2008 között a Miniszterelnöki Hivatal koordinációs államtitkárságán dolgozott politikai tanácsadóként. Bizonyára számtalan értékes és megszívlelendő tanácsot adott – a megfelelő díjazásért természetesen. Az akkori kormányzás minőségét tekintve azonban KariGeri – ahogyan becézni szokták – vagy hülye tanácsokat adott, vagy nem fogadták meg a tanácsait.

Azért elégedettek voltak vele, hiszen önként lépett ki az állami szolgálatból és nem kirúgták. Ekkor lépett be az LMP-be, melynek képviselője, mi több, frakcióvezetője is lett. Elérkezett azonban 2013, vészesen közeledtek a választások és bizony az LMP számára egyáltalán nem volt biztos a parlamenti küszöb megugrása. Végül 5,43%-al bejutottak, éppen hogy csak. De ezt előre nem lehetett látni. KariGeri bajban volt. Még a végén mehet vissza közvélemény kutatónak és megalázó módon számolgathatja a beérkezett válaszokat. Olyan lett volna ez, mint Madáchnál Michelangelo és a széklábak.

Az ötlet akkor is ugyan az volt, mint most. Keresni kell egy nagyobb, húsosabb gazdatestet, jó szorosan rátapadni és így érni célt. A kiszemelt gazdaállat akkor is az MSZP volt, illetve az ún. »teljes baloldali összefogás«.”