Tuskék nekimentek a lengyel-magyar barátság bázisának
A varsói Lengyel–Magyar Együttműködési Intézet sorsa hajszálon múlik.
Nem épp az a normális, ha közös ügyeinkről mindenki elmondja, mit gondol?
„Nem épp az a normális, ha közös ügyeinkről mindenki elmondja, mit gondol? Apáti Bence is, anélkül, hogy mások megkérdőjeleznék véleménye őszinteségét, s Lovasi András is, anélkül, hogy Apáti Bence haszonleséssel vádolná ezért?
Nos, nem. Az újfeudális erlkölcs szerint nem normális, hiszen ha sikeres tudsz lenni Magyarországon, mondjuk megtöltöd az Arénát, mint Lovasi múlt szombaton, akkor neked jó dolgod van, jó dolgodat pedig köszönd annak, akitől minden jó nyilvánvalóan származik. Tehát ne mondd, hogy rühelled, hiszen mit rühellsz, jó dolgod van, liberális szemforgató!
Hogy esetleg azért van jó dolgod, mert sok ember a saját pénzéből jegyet vett a produkciódra? Mert érdekesnek talál, fontos neki a zenéd?
Ez a kép sajnos nem fér bele az újjobbágyi keretbe. Ami azért baj, mert visszafele is baj lesz. Amikor, mondjuk 2047-ben nem fideszes kormánya lesz az országnak, és az akkori újgyurcsány szolgahada elvárja majd, hogy aki nem balos vagy libi, az legalábbis maradjon csöndben, de leginkább legyen hűséges a fő kenyéradó gazdához. Hogy volt ilyen tizenöt éve a művészeti elitben? Volt. Épp azokat a falakat szerettük volna lebontani.
De nem azért, hogy utána építsünk egy még nagyobbat narancsszínben.”