Nincs rajta jakuzzi, csak sok van belőle – mégis megy a metrópótlás

„Remélem azért mindenki rá tudott hangolódni a haladó lelkiállapotra. Borzalom, ami Budapesten történik. Egy pillanatra elgondolkodtam azon, hogy haladókáim személyes sérelemként élik meg a lehetséges késést, mert nem érnek be a melóba – de aztán ezt, mint praktikus lehetetlenséget, elhessegettem.

Igaz, vannak olyan vidéki kistelepülések, ahol naponta két busz jár: egy reggel, egy este. És jóformán a helyieknek, ha máshová kell járniuk dolgozni, elmennek dolgozni a reggelivel és hazamennek az estivel. Mégsem tudósít minderről élő adásban az Index és a hvg.hu, pedig az érintettek minden bizonnyal telesírnák a független médiát – ja, nem!

Mindenesetre tanulságos, hogy mi éri el a haladó belpesti média ingerküszöbét. Épp Falusi kolléga emlékeztetett rá, aztán meg Kis János liberális filozófus a mindigellenzékiek lapjában, hogy a gyárbezárások, a munkahelyek megszűnése és az a jelenség, hogy a privatizáció lehúzta rólunk a gatyát is, normál üzem, sőt szükségszerűség, mint Marxnál a kapitalizmus összeomlása. Ezek nem foglalkoztatják a haladó médiát és éttermiséget, mert az fintorogva ugyan, de felül a pótlóbuszra és tíz perc alatt ott van vele a Starbucksnál.

Bónuszként a Momentum aranyifjai mehetnének még ki a megállókba problématérkép készítése céljából.”