Különb bérek nélkül nem lesz itt semmi

„Amerikai közgazdászok a Roosevelt Intézetben érdekes új anyaggal álltak elő. Kutatásaikkal arra a következtetésre jutottak, hogy a probléma nem az innovációval van, hanem az alacsony bérekkel. Az innováció ugyanis épphogy azok miatt nem képes elterjedni a gazdaságban. Hogy is van ez? Thomas Piketty, Emmanuel Saez és mások tudományos munkáiból, de akár az Oxfam éves jelentéseiből is közismert, hogy az elmúlt évtizedekben a jövedelem nagy része a legfelsőbb egy százalék – vagy éppen 0,1 százalék –, azaz a szupergazdagok kasszáiban landolt. Ők ennek nagy hányadát nem ruházták be, hanem megtakarították, nem kis részben offshore-ban. Ezek a pénzek kivonódtak a gazdaság körforgásából. Az alsó jövedelmi tizedek bevételei csökkentek, a középosztályéi stagnáltak. A magángazdaságban nincs elég kereslet. Az államok eközben szigorú neoliberális megszorító politikát folytattak, a keynesiánus keresletnövelő beruházásokat gyakorlatilag betiltotta az Európai Unió és a nemzetközi pénzügyi intézmények. Azaz az államok által generált kereslet is hiányzik a gazdaságból.

Mi köze ennek a termelékenységhez? Az, hogy a tapasztalatok szerint az innováció csak akkor tud elterjedni, ha van megfelelő kereslet a gazdaságban az új technológiákra. Egyszerűen méretgazdaságossági feltétele van annak, hogy megérje egy cégnek innoválni, és hogy ez az innováció el is terjedjen. Azaz a gazdasági növekedés és a termelékenység növekedése fordított viszonyban (is) áll egymással, mint ahogy azt a főáramú neoklasszikus közgazdaságtan vallja. Nemcsak a termelékenység emelkedésének van pozitív hatása a gazdasági növekedésre, hanem fordítva, a gazdaság bővülése is húzza magával az innovációt. Tehát könnyen lehet, hogy az elmúlt időszakban azért állt le a termelékenység növekedése a fejlett világban, mert a jövedelmek igazságtalan elosztása és az állami megszorítások miatt nincs elég húzóerő.”