Különb bérek nélkül nem lesz itt semmi

2017. augusztus 08. 21:51

Nemcsak a termelékenység emelkedésének van pozitív hatása a gazdasági növekedésre, hanem fordítva, a gazdaság bővülése is húzza magával az innovációt.

2017. augusztus 08. 21:51
Pogátsa Zoltán
Magyar Nemzet

„Amerikai közgazdászok a Roosevelt Intézetben érdekes új anyaggal álltak elő. Kutatásaikkal arra a következtetésre jutottak, hogy a probléma nem az innovációval van, hanem az alacsony bérekkel. Az innováció ugyanis épphogy azok miatt nem képes elterjedni a gazdaságban. Hogy is van ez? Thomas Piketty, Emmanuel Saez és mások tudományos munkáiból, de akár az Oxfam éves jelentéseiből is közismert, hogy az elmúlt évtizedekben a jövedelem nagy része a legfelsőbb egy százalék – vagy éppen 0,1 százalék –, azaz a szupergazdagok kasszáiban landolt. Ők ennek nagy hányadát nem ruházták be, hanem megtakarították, nem kis részben offshore-ban. Ezek a pénzek kivonódtak a gazdaság körforgásából. Az alsó jövedelmi tizedek bevételei csökkentek, a középosztályéi stagnáltak. A magángazdaságban nincs elég kereslet. Az államok eközben szigorú neoliberális megszorító politikát folytattak, a keynesiánus keresletnövelő beruházásokat gyakorlatilag betiltotta az Európai Unió és a nemzetközi pénzügyi intézmények. Azaz az államok által generált kereslet is hiányzik a gazdaságból.

Mi köze ennek a termelékenységhez? Az, hogy a tapasztalatok szerint az innováció csak akkor tud elterjedni, ha van megfelelő kereslet a gazdaságban az új technológiákra. Egyszerűen méretgazdaságossági feltétele van annak, hogy megérje egy cégnek innoválni, és hogy ez az innováció el is terjedjen. Azaz a gazdasági növekedés és a termelékenység növekedése fordított viszonyban (is) áll egymással, mint ahogy azt a főáramú neoklasszikus közgazdaságtan vallja. Nemcsak a termelékenység emelkedésének van pozitív hatása a gazdasági növekedésre, hanem fordítva, a gazdaság bővülése is húzza magával az innovációt. Tehát könnyen lehet, hogy az elmúlt időszakban azért állt le a termelékenység növekedése a fejlett világban, mert a jövedelmek igazságtalan elosztása és az állami megszorítások miatt nincs elég húzóerő.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 69 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
zakar zoltán béla
2017. augusztus 09. 13:54
Pogátsa végig házalta már az összes hírkitalálót. "MN"
karaulu
2017. augusztus 09. 13:06
Érdemes megnézni a témában az "Inequality for all" c. filmet, amelyben Robert Reich, Bill Clinton munkaügyi minisztere a narrátor. http://www.imdb.com/title/tt2215151/ A film bemutatja, hogy csökkentek a reálbérek az USÁ-ban, ezért először a nőknek is el kellett menni dolgozni, majd az emberek másodállásokat vállaltak, illetve az ingatlanbuborékból próbáltak hasznot húzni, aminek ismerjük, mi lett a vége. A gazdaság akkor prosperált, amikor a bérek magasabbak voltak. Téves elképzelés ugyanis, hogy a munkaadók (a tőkés) hozzák létre az állásokat és a gazdasági fellendülést. Ezeket a vásárlók hozzák létre, mert a termék iránt keresletet generálnak, így azokat legyártják, amihez munkaerő kell. Ezért megy akkor jól a gazdaság, ha jól megfizetik a munkaerőt. A gazdaság globális érdeke az lenne, hogy legyen fizetőképes kereslet a magasabb fizetésekből (a bevétel igazságosabb elosztása révén a dolgozó és a tőkés között) de az egyes tőkések saját érdeke ezzel ellentétben a bérek alacsonyan tartása. Ezt az ellentmondást lehetne azzal feloldani, ha lennének erős érdekképviseletek, amik ki tudják harcolni a béremelést a világban. Ami ma ezt nehézzé teszi, az a tőke áramlásának deregulálása, amit Reagan és Thatcher idején kezdtek el, így a tőke odamegy, ahol a legkevesebb a munkabér és a szabályozás.
Kup Lung
2017. augusztus 09. 12:38
Jó . És ? Ez az amikor az elmélet lehet hogy még igaz is de a praxist akkor sem lehet rá alkalmazni. Ilyen elmélet rengeteg van. --- Tehát a gyakorlatban csak úgy tud bért emelni a cég ha fokozatosan növeli a termelékenységét a kereslet függvénéyben és annak a profitját a tulaj egyrészt modernebb gépparkra költi másrészt bérekre . De mivel nálunk jóval tőkeszegényebbek a cégeink a nyugatiakéhoz képest ezért hiába van innovációs kényszer is akár a jóval kisebb bevétellel sakkozni kell hogy hogyan osszák meg fejlettebb termelési eszközök és a bérek között. --- De úgy összeomlik a cég mint a colstok ha ezen egyensúlyozás közepette megemeli a béreket mielőtt még kitermelte volna a fedezetét . --- Sterintem a magasabb bért és a fejlettebb technológiát éppen éppen munkaerőhiány generálja legjobban . A német cégeknél is akkor kezdődött a robotizálás mikor kb. 20-30%-os munkaerőhiánnyal kezdtek szembenézni a cégeik . Na nálunk is ez lökheti meg a dolgot és nem más. Eddig valóban nyeregbe voltak a HR-esek ugye most meg fordul a kocka . ---- Másrészt amiben javulni kéne nekünk a szervezettség , protokollok ,szabványok betartása . Ez kevesebb pénzbe kerülne mint a legfejlettebb technológia direkt bevezetése (amire kész sem állnuk ugy , oktatás pl.) hisz a cégeink tulajdonosai valahogy a megérzéseik után mentek de egy idő után nem lehet így működtetni egy vállalalatot. Tehát ezekben SOS lépnünk kellene.
zolizolizoltan
2017. augusztus 09. 12:14
Érteni vélem Pogátsa Zoltán gondolatait. Cikkét elsősorban a német gazdaság fejlődésére írta. Sokan nem tudják, hogy a német gazdaságot ugyanaz a tényező hajtja előre, ami egyúttal kerékkötője a német gazdaság komoly fellendülésének is. Ez a tényező: a gazdaság erejéhez képest túl alacsonyak a német bérek. A túl alacsony német bérek az EU egészének béreit alacsony szinten tartják és emiatt túl alacsony a fogyasztás az innovatív fejlődésre. Mikroszinten másképp kell gondolkodni, nem erről ír a szerző.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!