A professzor hiányolja a vitát, de vajon ő megkérdezte-e a helyieket, hogy mi a véleményük az úgynevezett liberális demokráciáról.
„Az írás elolvasása után több fontos kérdést is felvethetünk. Vajon honnan, kitől tájékozódott a lengyel professzor a lengyel és a magyar helyzetről? Az írásból az derül ki, hogy a nyugat-európai baloldal képviselőivel, illetve éppen azzal az ellenzékkel tárgyalt, amelynek minden eszközzel való, kívülről jövő támogatását ajánlja az EU-nak a két ország kormányával szemben.
A professzor hiányolja a vitát, de vajon ő megkérdezte-e a helyieket, hogy mi a véleményük az úgynevezett liberális demokráciáról, mi jót hozott az az EU-hoz később csatlakozott országoknak mind ez ideig? Vajon arról miért nem ír a professzor, hogy Kelet-Közép-Európa EU-s csatlakozásából milyen gazdasági haszna volt a Nyugatnak? Arról vajon miért nincs véleménye, hogy a jogrendet védeni akaró EU-s intézmények miért alkalmaznak következetesen kettős mércét a később csatlakozott országok esetén, beleértve azt is, hogy a nyugati cégek, illetve kereskedelmi láncok következmények nélkül áraszthatják el rosszabb minőségű és beltartalmi értékű termékeikkel a szegényebb országok piacait?”
Jövő hét szerdán Brüsszelben kerülhet sor a találkozóra Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amely a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének lehetőségeiről fog szólni.
Bizonyítékkal állt elő a Fidelitas elnöke.
Egyik napról a másikra jobb helyzetbe fog kerülni a keleti szomszédunk.
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
Nem jött be a kormányváltás a lengyeleknek.
Európát valójában a brüsszeli bürokraták árulták el, véli a többség.
A szomszédos ország még így sem jutott be a „bezzegek” közé.
A magyar külügyminiszter ráadásul még mindig nem fedte fel teljesen a lapjait.
