„Hol volt, hol nem volt, a józan ész világán túl, ott, ahol a kendermagos egyesület túr, élt egyszer egy hazugmondó Juhász. (...)
A hazugmondó Juhász így kénytelen volt más bevételi források után is nézni. Kész szerencse, hogy a börtönben – még – nem alanyi jog az internet, a hazugmondó Juhász politikusként viszont egyfolytában a neten lóg, így történhetett, hogy a hazugmondó Juhászt megkereste az alvilág bekasztlizott ura, hogy nem végezne-e neki sajtófigyelést.
Ami abból áll, hogy a hazugmondó Juhász azt mondja napszámban, amit az alvilág fura ura diktál neki, majd jól begyűjti azoknak a labancmédiumoknak a tudósításait, amelyek a hazugmondó Juhászt még mindig az igazság bajnokaként éltetik, és csont nélkül beszopják az alvilág bekasztlizott urának a hazugmondó Juhász által közvetített hazugságait. Ebből azért elég szépen csordogál a zsé, még sípra is futja, nemzeti ünnepen ott lehet állni századmagaddal, és ki lehet fütyülni a Himnuszt.
Fütyül a hazugmondó Juhász, ide jutottunk, régebb szívott, most meg fú.”