Kaméleonpolitika

„»Miután Paks stratégiai kérdés, ezért nem bírja ki (…) a középszerű vagy kisstílű vitákat (…), ennek a kormánynak, és azt hiszem, minden más kormánynak az a szándéka, hogy (…) ez a négy blokk, amiből ma a paksi atomerőmű áll, az tartósan, ahogyan az a törvényben rögzítve van, állami tulajdonban kell, hogy maradjon. (…) Atomenergiára építve villamos energiát termelni, az nem csak energiapolitikai kérdés, ennél sokkal szélesebb értelmű biztonsági és környezetvédelmi kérdés« – ezek a mondatok mind Gyurcsány Ferenc száját hagyták el 2006. február 7-én Pakson, az erőmű fennállásának harmincadik évfordulóján. Az eseményen szóba került a bővítés is. A kormányfő akkor éppen úgy gondolta: »az a helyes, hogy Magyarországon erről a kérdésről népszavazás döntsön majd«.

A kormány szándéka arra kérni az Országgyűlést, még az idei év első félévében hozzon döntést arról, hogy a paksi atomerőmű kapacitását egy átfogó fejlesztéssel megkétszerezzük – ezt szintén Gyurcsány Ferenc mondta 2009. február 16-án az Országgyűlés előtt. Az akkori miniszterelnök a politikai térben nyitott kapukat döngetett, kérése az év márciusában teljesült. A Tisztelt Ház 330 igen, hat nem és tíz tartózkodás mellett felhatalmazást adott egy új atomerőmű építésére. A ritka alkalmak egyike, amikor konszenzus, nemzeti minimum jött létre a pártok között.

Vagyis a kaméleonokat megszégyenítő színváltási képességgel megáldott politikus 2009-ben nem forszírozta a népszavazást, a parlamentet kérte a döntéshez. Ám ettől az álláspontjától is képes volt évekkel később ismét eltávolodni, és ebben sem egyenes gerinc, sem jellembeli erősségek nem hátráltatták.

Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin 2014. január 14-én aláírta azt az együttműködési megállapodást, amely magában foglalta a két új atomerőművi blokk megépítését. Néhány napra rá utcára vonultak Gyurcsány Ferenc pártjának, a Demokratikus Koalíciónak és az Együtt-PM-nek a szimpatizánsai. A tüntetésnek hangzatos jelmondatot választottak: Paksról döntsön a nép! Gyurcsányék azóta ezen is túlléptek, hiszen a DK szerint a bővítés idejétmúlt, ezért már egyáltalán nem támogatják a beruházást. Korábbi pártja, az MSZP pedig rárepült a népszavazás kezdeményezésére, amely most (a Momentum után szabadon) az LMP-nek jutott az eszébe.”