Lélekvesztés

„A Jobbik a parlamenti szereposztásnak megfelelően ellenzéki pártként nap mint nap bírálja a kormányt, ugyanakkor szombaton Soltvadkerten Vona Gábor követendőnek nevezte a Fidesz nemzetpolitikáját, a családi támogatások rendszerét, a költségvetési politikát és a migrációs ügyekben tett lépéseket. Gyakorlatilag a kormányzás legfontosabb pilléreiről van szó. Ezek után nehéz komolyan venni Volner János frakcióvezető kritikus nyilatkozatait, aki azért vezetheti a képviselőcsoportot, mert a Fidesz mintájára a posztot leválasztották a pártelnöki tisztségről. A választók – akár a velük szimpatizálók is – joggal tehetik fel a kérdést, hogy miért szavazzanak a Jobbikra, ha a lényegi kérdésekben ugyanazt mondja, mint a Fidesz?

A látszat ugyanis az, hogy a Jobbikból – ahogy a legtöbb ellenzéki alakulatból – hiányzik az agytröszt, vagyis az a csapat, amelyik stratégiát alkot, kiválasztja az ehhez rendelt eszközrendszert és a taktikai elemeket. Az ellenzéki munka kizárólag kritikákból, illetve a Fidesz működő ötleteinek az átvételéből áll. Mindent a Fidesz határoz meg, még az ellenzék lépéseit is. Képtelenek újat kitalálni. Amit lemásolnak, arra pedig azt mondják, hogy az a valódi, legyen szó érdekképviseletről vagy konzultációról. Nyilván Soltvadkerten is egy valódi polgári piknik volt.

Miközben a néppártosodó Jobbik vezetőinek egyetlen hívószava, hogy ők a patyolat, a több száz milliós központi párttámogatásokat Vona baráti köréhez csatornázták.”