Okafogyás

„Ideje elismerni, hogy a hat év megváltoztatott egy országot. A szemünk előtt egy páratlan termékfejlesztés zajlott, s mint a felmérések igazolják, a többség bevonásával. Kit érdekelnek ilyenkor az ismerős szimptómák, a vita, hogy mire is emlékeztet, ami történik velünk, s ha arra, akkor mekkora százalékban? Hogy amik itt néhány nap alatt megtörténnek, azok máskor, máshol kormányokat söpörnének el? A csörgőre koncentrálunk, a színek, hangok, mozgások különleges játékára. Vevők ezekre még a nagycsoportos elemzők is, akik egymás szavába vágva próbálják fortéllyá magasztosítani a nagyüzemi megtévesztések sorozatát.

Mert a politikában a siker mindent igazol, a hatalom titka a hatalom, s ha a lenézett liberális demokráciát a besöpört szavazatokkal be lehet csapni, ki lehet használni, elöljáróink ebben a legprofibbak – érthetetlen hát, hogy mi a bajuk vele. Persze motoszkálhat bennük némi bizonytalanság, mintha szorosabbá húznák a védvonalakat, feljebb csavarnák a veszélyérzet potméterét, az éberséget össztársadalmi szintre emelik. De lám, azt, amiről írni akartál, megint szétlövi egy újabb hír: a terrorveszélyhez igazított törvénynek mégsem lesz kétharmada. Ilyen időket élünk.”