A megújult közmédia jobb, mint a híre

„Március 15-én lesz egy éves a megújult M1. A közszolgálati hírcsatorna indulását és működését számos kritika érte, ugyanakkor a megfogalmazott negatív vélekedések többsége megdőlni látszik az elmúlt egy adatait vizsgálva. A hosszú műsoridőt sikerült kitölteni aktuális hírekkel és tudósításokkal, a Nielsen közönségmérései alapján az M1 szinte minden héten megelőzi a napi átlagos közönségarány alapján az ATV-t. A megújult M1 a nemzetközi standardok alapján az egyik legkiegyensúlyozottabb hírcsatornaként működik továbbá, míg több más csatorna híradója nem felel meg ezeknek az elvárásoknak.

Az átalakítás óta eltelt időben az M1 fő híradójában jelent meg a legtöbb tudósítás, a másik két hírcsatorna (ATV, HírTV) híradójának megjelenésszámai lényegesen elmaradtak a közmédia által közvetített 11 041 tudósítástól. A kereskedelmi csatornák közül a TV2 közelítette meg az M1-et, közel hasonló mennyiségű hírt szolgáltatott a csatorna Tények című műsora, mint az M1 híradói.

Ugyanakkor az M1 esetében a magas híraktivitás nem társult a politikai hírek meghatározóan magas arányával, hiszen míg a közszolgálati hírcsatornán a politikai események a tudósítások 39 százalékát tették ki, addig a HírTV és az ATV esetében ez a mutató lényegesen magasabb: 45 és 47 százalék volt. A kereskedelmi csatornák közül az RTL Klub foglalkozott a legtöbb politikai hírrel, az itt megjelent hírek 27 százaléka rendelkezett belpolitikai vonatkozással. A TV2 Tények című műsorában csupán a hírek 19 százaléka rendelkezett politikai vonatkozással a vizsgált időszakot nézve.A csatornák kiegyensúlyozottságát nemzetközi szinten mérő francia és angol modell alapján a megújult M1 a legkiegyensúlyozottabb a hírcsatornák közül, hiszen a közmédia szinte teljes egészéban betartja a kormány-kormánypártok-ellenzéki pártok azonos megjelenési arányaira vonatkozó nemzetközi mintákat.

A kormánypártok közel kétharmados parlamenti többségének köszönhetően mindkét modell alapján a hírműsorokban az az ideális, ha a kormány és kormánypárti megjelenések aránya 66 százalék körül, míg az ellenzéki pártoké 33 százalék körül alakul. Ennek a feltételnek az M1 maradéktalanul eleget tesz: egy éves működése alatt az összesített adatok alapján a kormány és kormánypártok 63,4 százalékos arányban szerepeltek az állami csatorna híradójában, az ellenzék pedig több mint 36 százalékos mutatóval rendelkezett.

Nem mondható el ugyanez a HírTV-ről, ahol a kormány és kormánypártok megjelenési aránya 60 százalék alatt zárt. Egyáltalán nem tartja be a nemzetközi mintákat az ATV, ahol az ellenzék szereplési aránya magasabb, mint a kormányoldalé.

Szintén kevésbé érvényesülnek a kiegyensúlyozottságra vonatkozó szabályok az RTL Klub esti híradójában, ahol az ellenzék 42,4 százalékos mutatóval rendelkezik. A TV2 ugyan kevesebb politikai eseményt dolgoz fel, ugyanakkor itt érvényesültek leginkább a kiegyensúlyozottságra vonatkozó nemzetközi szabályok a kereskedelmi csatornákat nézve.

(Francia modell | A CSA (Conseil Supérieur de l’Audiovisuel) szabályrendszere, amely a közszolgálati és kereskedelmi médiumokra egyaránt érvényes. Eszerint a kampányidőszakon kívül az ún. három-harmad elve érvényesül, vagyis a mindenkori köztársasági elnököt leszámítva a kormányt, a kormánypárto(ka)t, valamint a parlamenti ellenzéket egyaránt a politikusok beszédidejének egyenként egyharmada illeti meg.

Angol modell | A BBC etikai kódexén alapul (BBC Guidelines for Factual Programmes). Eszerint a politikusok szerepeltetésének arányait az aktuális parlamenti erőviszonyokhoz kell igazítani.)

A kereskedelmi csatornák híradójában az alacsony politikai híraktivitás magas kékhír és bulvártartalommal párosult. A bulvárhírek aránya az RTL Klub és a TV2 esetében azonos, ugyanakkor a balesetekkel és bűnügyekkel foglalkozó hírek aránya a TV2 híradójában kiugróan magas.

A hírcsatornák esetében az ilyen jellegű tudósítások hattérbe szorultak, a legkisebb arányban (4 százalék) a közszolgálati hírcsatorna műsorában kaptak helyet. A HírTV és ATV híradójában a balesetekkel és bűnügyekkel foglalkozó hírek aránya azonos, 9 százalék volt.

A közmédia a többi vizsgált csatornával szemben – eleget téve társadalmi funkcióinak – a baleseti és bulvárhírek alacsony aránya mellett a legnagyobb mértékben ad teret a kulturális eseménynek: az állami csatorna híradójában a kulturális hírkek 4,2 százalékos aránnyal rendelkeztek, míg a többi csatorna esetében ez a mutató 3 százalék alatt zárt.”