Tavaly novemberben, csaknem két évvel azután, hogy Moszkvában az első vonatkozó megállapodás aláírásával megkezdődött Paks II legújabb kori történelme, az Európai Bizottság felébredt Csipkerózsika-álmából, és több eljárást is indított Paks II ügyében.
„Ezért is furcsállták sokan, hogy a magyar állam kockázatos taktikát választott, amikor azzal futott neki az ügynek, hogy bebizonyítja: a 4000 milliárdos állami transzfer dacára sincs állami támogatás a projektben. Szakértők úgy vélték, nyerőbb lenne, ha a kormány elismerné az állami támogatás tényét, de azt megfelelően becsomagolná: megindokolná, hogy miért van szükség állami támogatásra, és kidolgozna egy olyan kompenzációs mechanizmust, ami legalább elvben lehetővé teszi a támogatás mértékének csökkentését.
Ezt tette a brit kormány a Hinkley Point C erőmű tervével, amit a Bizottság, ha nem is könnyen, de végül elfogadott. Más kérdés, hogy Hinkley Point a megtérülést elméletileg lehetővé tévő uniós jóváhagyás ellenére sem épül, mivel az érintetteknek – a francia állam tulajdonában lévő EDF (Électricité de France) és az értelemszerűen ugyancsak állami tulajdonú, kínai Chinese General Nuclear Power nevű cégeknek –egyelőre valamiért nem akaródzik beleönteni a pénzt a projektbe.
Ebben szerepet játszhat az is, hogy a Bizottság döntését többen is megtámadták az Európai Bíróságnál. A tagállamok közül Ausztria és Luxemburg, ezen felül német és osztrák energiaszolgáltató cégek is keresetet nyújtottak be a Bíróságon. A kérdés tehát még nem dőlt el – és a másik oldalon is akadtak beavatkozók: Csehország, Románia, és mint a napokban kiderült, Magyarország is támogatja a brit kormányt az ügyben. Kockázat viszont van benne bőven. Ezt mutatja az is, hogy a beruházás megkezdésének dátuma folyamatosan csúszik. Utoljára január végén halasztotta el a döntést az EDF elnöksége.
Paks II esete még messze nem tart itt. A folyamatban lévő versenypolitikai vizsgálat azonban sokak érdeklődését felkeltette, és miután január közepén a Bizottság nyilvánosságra hozta álláspontját a kérdésben, számos szervezet küldött hivatalos véleményt a 30 napos nyilvános véleményezési időszak során.”
Hatályba lépett a Mercosur-megállapodás; Ukrajna csak teljes jogú EU-tagsággal éri be; Lengyelország látná el a magyarokat LNG-vel; ezek voltak a pénteki nap legolvasottabb cikkei.
A növekvő feszültséget jól mutatja, hogy Kijevet egyre több uniós bírálat éri, amiért nem halad a jogállamisági és korrupcióellenes intézkedésekkel
Óriási haderőreformot jelentett be az ukrán elnök.
Az ukrán külügyminiszter szerint csupán egy újabb manipulációs kísérletről lehet szó.
Kaja Kallas nagyon elhitte.
A közép-európai ország a régió energiaellátásának központjává válna – bár akad még néhány kérdőjel.
A kényszerházasságok és a nők elleni kulturális alapú erőszak egyre súlyosabb problémát jelentenek az uniós tagállamokban: Olaszországtól Németországig sorra derülnek ki a megdöbbentő esetek.
Magyarország több ezer milliárd forintnyi uniós forrásra számíthat a következő években. De mit jelent ez valójában a gazdaság számára? A 4-es metró példáján keresztül megnézzük, hogyan működik a gyakorlatban az EU-s finanszírozás, és mi történik a pénzzel, miután megérkezik az országba.
