Alaptörvény-módosítás: mi fér bele a terrorveszélyhelyzetbe?

Módosítaná az alaptörvényt a Fidesz: belekerülne a terrorveszélyhelyzet, melyet a kormány hirdethetne ki és utána hatvan napig nagyon széles jogkörökkel rendelkezve léphetné át a törvényi kereteket.

Nem vitatjuk, hogy indokolt lépés a tavalyi fejlemények tükrében átgondolni hazánk felkészültségét egy-egy ilyen rendkívüli helyzetre, a javaslat viszont mindenesetre legalább egy ponton aggályos, elfogadásához pedig pont arra lenne szükség, amire a kihirdetéshez nem: kétharmados támogatásra.

Nem ördögtől való a jelenlegi jogi állapot felülvizsgálata, hiszen nem egyértelmű, melyik különleges jogrendi állapot vonatkozhat a terrorizmusra. Jelenleg az alaptörvény 48-54. cikkelye foglalkozik a különleges jogrend helyzeteivel, azaz a rendkívüli állapottal, a szükségállapottal, a megelőző védelmi helyzettel, a váratlan támadással és a veszélyhelyzettel. A veszélyhelyzet leginkább természeti katasztrófák esetében vezethető be, a rendkívüli állapot pedig egyértelműen háborús veszély esetén érvényesíthető, tehát ezek nem igazán alkalmasak a terrorhelyzet kezelésére. A megelőző védelmi helyzet szintén főleg háborús veszély esetén tűnik alkalmazhatónak.

A szükségállapot meghatározása már ígéretesebb, mivel „a törvényes rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos, erőszakos cselekmények esetén” rendelhető el. A meghatározás második fele egyértelműen leírhat terrorcselekményt, viszont a kihirdetéshez itt a parlament támogatására van szükség. Szintén alkalmas lehet egy ilyen helyzet kezelésére a váratlan támadás esete, amely „külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése” esetén alkalmazható, de ez sem egyértelmű. Ebben az esetben a kormány dönt a különleges jogrend bevezetéséről, ami addig tart, amíg nem rendelnek el szükség- vagy rendkívüli állapotot.

A terrorveszélyhelyzet tervezett javaslata az eddig nyilvánosságra került részletei szerint a különleges jogrendet a kormány rendelhetné el az országgyűlés kétharmados támogatás nélkül, hatvan napra. Terrorveszélyhelyzetben a kormány többek között bevethetné belföldön a hadsereget, korlátozhatná az információ-, gyülekezési- és sajtószabadságot, gazdasági és utazási korlátozásokat vezethetne be és átírhatná a költségvetést. A különleges jogrendi állapot meghosszabbításához már szükség van a parlament támogatására; az alatt pedig folyamatosan tájékoztatni kellene a köztársasági elnököt és az Országgyűlés állandó bizottságait a fejleményekről.

Logikus, hogy egy akut vészhelyzetben, terrortámadás esetén szükség lehet arra, hogy a kormány gyorsan megteremtse a jogi keretet az ilyen helyzetekben szükséges különleges intézkedésekre. Nem világos azonban, hogy a mostani törvényi keretek miért nem adnak erre lehetőséget a kormány szerint. Ott van ugyanis a „váratlan támadás” esete: ezt a kormány rendelheti el, és egészen addig tart, amíg össze nem ül a parlament, hogy döntsön a további intézkedések szükségességéről. Ez pedig magában foglalhatja a szükségállapot kihirdetését. Persze azon lehet vitatkozni, hogy egy terrortámadásra vajon áll-e a „külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése” meghatározás, de lehet, hogy ezen adott helyzetben nem vitatkozna senki – vagy az is lehet, hogy elég lenne ezt a kitételt kibővíteni.

A probléma ugyanis az, hogy rendkívül homályos az, mit tekinthet a kormány a terrorveszélyhelyzet elrendelésére alkalmas körülménynek. A párizsihoz hasonló események persze világos helyzetet teremtenek, akkor nem lehet kérdés, hogy mi a teendő. Ugyanakkor Lázár János a minap azt találta mondani, hogy a röszkei betörési kísérlet esetén vagy a Keleti pályaudvarnál kialakult helyzet kapcsán megfontolható lett volna a különleges jogrend kihirdetése. Ez pedig rendkívül aggályosnak tűnik, mivel ezek közel sem esnek abba a súlycsoportba, mint egy fegyveres terrortámadás mondjuk Budapest belvárosában.

A terrorveszélyhelyzet tehát leginkább egy biankó csekknek tűnik: a kormány kismillió dolgot kiálthat terrorcselekménynek, vezetheti be a megfelelő különleges jogrendet hatvan napra, és ennek értelmében akár el is hallgattathatja az ezzel ellenkező hangokat. Ezután pedig két hónapig azt csinál, amit akar. Eközben a legnagyobb jóindulatot feltételezve sem tűnik szükségesnek az alaptörvény-módosítás, hiszen a jelenlegi alkotmányszöveg lehetőséget ad a gyors cselekvésre, illetve megfelelően korlátozza is az államhatalmat a parlament mielőbbi beleegyezésének szükségessé tételével.

A terrorveszélyhelyzet egyetlen előnyének az tűnik, hogy a kétharmados támogatottsággal nem rendelkező kormány minél hosszabb ideig tudjon az ellenzék beleegyezése nélkül tevékenykedni egy általuk kikiáltott vészhelyzetben – ami, ha Lázár szavait vesszük alapul, szinte bármi lehet.