Egy ellenzéki politikus dilemmái

„Ha elmegy egy civil tüntetésre, pláne szónokot is adna, akkor rátelepszik a rendezvényre, értse már meg, hogy nincs ott semmi keresnivalója. Sőt, bírja ki, hogy ott a pártokat szidják. Értse meg azt is, hogy ne vigyen pártzászlót a tiltakozásra, meg azt is, ha azt vihet, de ne akarjon beszélni. Ha nem ért egyet egy kezdeményezéssel, akkor is vágjon jó képet hozzá és álljon be a sorba.

Akarjon népszavazást, hogy elsöpörhessük ezt a bandát. Ne akarjon népszavazást, mert az nem ér semmit, úgysem jön össze a szükséges aláírás. Ne akarjon előrehozott választást, mert úgy is a Fidesz nyer. Akarjon előrehozott választást és söpörje el ezeket, mert egy napig sem lehet már túlélni, ami itt zajlik.

Fogjon össze a többi párttal, mert csak az összefogásban van erő. Mindenkit be kell venni, mert minden szavazatra szükség van. Legyen összefogás, de csak azok között, akik valóban támogatottsággal rendelkeznek. Ne fogjon össze senkivel, egyedül hitelesebb és végre nem kell kimutathatatlan formációk hajótöröttjeit bevinni a Parlamentbe.

Írjon programot, hogy lássuk, hogy mit tenne, ha kormányra kerülne. Ne írjon programot, mert az embereket nem érdeklik a pártprogramok. Orbán bezzeg nem ír ilyet, mégis ő kormányoz.

Ha sajtótájékoztatót tart és közleményeket ad ki, akkor miért nem inkább fegyverbe szólít és visz ki az utcára százezreket. Ha nem tart sajtótájékoztatót és nem ad ki közleményt, akkor nem látszik, eltűnt, ezért szavazzak rá? Perelje be a korrupt fideszest, börtönbe vele. Minek pereli be, Polt ügysem indít eljárást. Számoltassa el a Fideszt, mert ezek mind gazemberek. Ne számoltassa el, mert úgysem fog menni és baj lesz belőle.”